A befejezetlen mű restaurálásakor újabb vallási tartalmakat fedeztek fel a Leonardo-képen.
A firenzei Opificio delle Pietre Dure munkatársai befejezték Leonardo Da Vinci korai munkája, a Háromkirályok imádása restaurálási munkáinak első fázisát, a tisztítást. Ennek során feltártuk azt a réteget, ami eddig csak infravörösben fényben volt látható és újabb, teológiailag gazdagabb tartalom tárult elénk – mondta el az Art NewsPapernek Antonio Natali, az Uffizi Képtár igazgatója, bár ezeket egyelőre nem részletezte.
A fiatal Leonardo a nagyméretű (246 cm x 243 cm) olajképet 1481-ben kezdte el fapanelre festeni a firenzei San Donato a Scopeto-i kolostor számára, de miután a következő évben Milánóba utazott, nem fejezte be. A szerzetesek ekkor Filippino Lippit kérték fel, hogy fesse meg számukra a témát, aki ezt 1496-ban meg is tette. Most mind a két festményt az Uffizi őrzi.
Leonardo mostanra teljesen besötétedett festménye igazi gyöngyszem a jelképkutatók számára. Megfejtésre váró alakok, arcok, épületek láthatók a képen és egy sor olyan cselekmény, amelynek látszólag nem sok köze van a témához, a három király tisztelgéséhez Mária és újszülött fia előtt – mondta el a Guardiannek még 2005-ben Maurizio Seracini művészettörténész, aki 2400, a festményről multispektrális eljárással készített felvételt vizsgált meg.
Felkeltette például Seracini figyelmét Mária mögött az arcok tengerében egy különös, valamin erősen töprengő figura, vagy a háttérben a romos épület, de szokatlan a csatalovak szerepeltetése is a békességet kívánó képen, ahol azonban sem ilyesmi nem érezhető.
Seracini a Guardiannek azt mondta, egy egészen új világot fedezett fel a felvételek tanulmányozásakor.Az infravörös képeken már 2005-ben láthatóvá vált a jobb oldalon középen egy finom vonalakkal megfestett - eddig „hiányzónak” tűnő - szamár és ökör a jászol tetejével együtt. A legmeglepőbb felfedezés azonban a jobb felső sarokban a lovakhoz köthető. Az eddig is látszott, hogy csatalovak vannak a „békés” jelenetben, de az infravörös felvételeken jól látható, hogy véres csatajelenet részei, amelyen haldokló és fájdalomtól vonagló emberek is felfedezhetők. Vajon miért vélte úgy Da Vinci, hogy a bensőséges jelenet hátterébe vad küzdelem kívánkozik? De ugyanilyen rejtélyes a bal oldal felső sarkában látható rom is.
A hagyományos magyarázat szerint a római kori romok a kereszténység előtti kor széthullását jelképezik, csakhogy az épület egyik oszlopfőjén jól kivehető az ókori egyiptomi stílusjegy, a lótuszvirág. Ráadásul az elhagyatottnak tűnő épület romjain serénykedő emberek, feltehetően munkások vehetők ki. Seracini szerint ez egy pogány templom, amelyet éppen újjáépítenek.
Miként Láthatatlan Leonardo c. po
sztban írtam, Seracini szerint az újonnan felfedezett kép legszembetűnőbb vonása: a csodálatosan finoman kidolgozott portrék. Minden egyes arc igazi mestermű.
Képek: Seracini bemutatja az „új” képet, a restaurált… és a bebarnult festmény, a pásztorfiú talán maga Leonardo
Karosszékben: A szerzetesekkel kötött egyezség szerint a fiatal Leonardo két és fél év alatt festette volna meg a képet, de beleegyezett abba, hogy nem kap semmit, ha nem készül el időre. A következő évben azonban a milánói herceg rendszeres jövedelmet ígért neki, ezért Milánóba utazott. Bár a festmény befejezetlen, művészettörténészek szerint Leonardo egyik legfontosabb munkája. Az előtérben a jobb alsó szélen térdeplő pásztorfiú sokak szerint önarckép.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek