A normann lovag maradványait egy katedrálisban találták meg. A férfi feltehetően szenvedélyesen szerette a lovagi tornákat, melyek végül halálát okozták.
A férfi olyan lovagi tornákon vehetett részt, ahol több lovas támadt egymásra tompa végű fegyverekkel. Az egykori lovag holttestét 2500 másikkal – köztük egy lepráséval és egy levágott kezű nőével – együtt találták meg a Hereford katedrálisban, amit a 12. században építettek és a miséken kívül temetkezési helyként is szolgált a következő századokban egészen a 19. századig – mondta el Andy Boucher, a Headland Archaeology munkatársa a Live Science-nek.
A templom felújítása során helyezték át a holttesteket is, ám egyikük, egy mintegy 1,7 m magas férfi csontváza feltűnt a kutatóknak. Jobb lapockáján számos súlyos sérülés volt, jobb bordacsontjain és bal lábán pedig másik tíz.
Az ő csontjai voltak a legsérültebbek a lelőhelyen jobban. Számtalan törött csontja is akadt a 45 éves kora körül meghalt férfinak, akinek sírját kővel bélelték ki 12-14. századi szokás szerint – mondta el Boucher.
A lovag bordacsonttörései közül négy egy időben következett be és gyógyult volt, másik négy bordatörés pedig gyógyulóban volt a férfi halálakor, ami arra utal, hogy az újabb, immár halálos sérülések bekövetkeztekor még az előző sebesülésekből lábadozott. Másik két bordacsonton is sérülés nyoma látszik, bal lábszárcsontján pedig súlyos, ferde törés látszik, amit vagy egy közvetlen ütés vagy egy kicsavarodott boka okozhatott.
Fogai közül hármat elvesztett, a többin elvégzett izotópos elemzések pedig arra utalnak, hogy élete korai szakaszában Normandiában élt, majd átköltözött Herefordba. Azt ma már lehetetlen egyértelműen megmondani, hol szerezte a férfi a sebesüléseit, de azok jellege arra utal, hogy a nemesség körében divatozó lovagi tornákon.
A férfi feltehetően az úgynevezett lovagi torna szerelmese volt, amelynek során két lovascsapat - akárcsak a csatamezőn két ellenséges csapat - rontott egymásnak tompa hegyű lándzsákkal felszerelkezve és a cél az volt, hogy egymást kiüssék a nyeregből. Valójában egy valóságos összecsapást imitáltak. Azonban csakis tompa fegyverekkel eshettek egymásnak, ezért is véljük úgy, hogy lovag volt a férfi, mivel éles fegyver okozta sérülés egyáltalán nem volt rajta – mondta el Boucher.
A bokája talán beszorult a kengyelbe és attól csavarodott ki, a bordatöréseket és lapockasérüléseket pedig a lováról leesve szerezhette, vagy valaki jobb oldalról, hátulról támadta meg.
A katedrális
Előfordulhat az is, mivel viszonylag idős korában halt meg, hogy kereskedő volt és a különböző útjai során, illetve áruk cipelésekor szerezte a sérüléseket, de ennek kisebb a valószínűsége.
Karosszékben: Kevéssé ismert, hogy a lovagi tornáknak több fajtája volt: a buhurt a lovagi tornák eredeti formája volt, akkor űzték, mielőtt a tornákat szabályozni kezdték volna. Két egyenlő számú és erejű sereg csapott össze tompa fegyverekkel. Nem zárt, hanem nyílt téren tartották, valamilyen mezőn, akárcsak a csatákat a csatatéren. A kopjatörésen vagy párviadalon az egymásra rontó két lovag először kopját tört, majd a lóról leszállva gyalogosan harcolt tovább karddal. A torna szabályozott buhurt volt. A bajvíváson sokszor életre-halálra ment a küzdelem két viaskodó között.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek