Az áldozat kora és neme ismeretlen, a halál oka a fejre mért két nagy erejű ütés. A halál időpontja 430 000 év. Az áldozat és gyilkosa nem tartozott a mi fajunkhoz.
Az Atapuerca-hegység népe (rekonstrukció)
A világ legrégebbi megoldatlan bűnügyére, és az eddig ismert legkorábbi emberi erőszakra akadtak régészek egy spanyolországi barlangban.
Az észak-spanyolországi Atapuerca-hegységben lévő barlangban a kutatók még 1987-ben fedeztek fel egy csomó csontmaradványt, miután egy kürtőn lemásztak. A Sima de los Huesosnak (Csontok gödrének) elnevezett lelőhelyen végül több faj, köztük a Homo heidelbergensis, illetve egy rejtélyes, azonosítatlan faj - amelynek maradványai eddig csak a barlangból kerültek elő - 28 egyedének több ezer csonttöredékét tárták fel. Egyelőre nem tudni pontosan, miért került oda ennyi csont, de feltételezik, hogy a lelőhely a világ eddig ismert legrégebbi temetkezési helye, ahova elhunyt társaikat dobták be az ott élők.
A koponyát, amelynek a homlokcsontján a bal szem felett a két lyukat felfedezték, több darabban tárták fel. Az áldozatról csak annyit lehetett kideríteni, hogy fiatalon halt meg, sem a nemét, sem a faját nem lehet pontosan megállapítani – mondta el Nohemi Sala, a madridi Carlos III Health Institute munkatársa a Live Science-nek.
A koponyán látható, hogy a sérülés közvetlenül a halál előtt keletkezett, a seb nem kezdett gyógyulni, és nem is okozhatta azt véletlen baleset. Egyértelműen gyilkosság történt, valaki szemben állva a fiatal áldozattal többször mért nagy erejű ütést ugyanazzal a tárggyal, esetleg fadarabbal vagy egy kőbaltával, a fejére.
Így temetkezhettek a barlangba (rekonstrukció)
A barlang környékét 600 000-300 000 évvel ezelőtt lakta az az eddig ismeretlen faj, amit Sima de los Huesos embernek neveztek el, és amely a neandervölgyi egyik őse volt, valamint közös őssel osztozott a jóval távolabbra élt Gyenyiszovai emberrel. Ez utóbbi maradványait egy szibériai barlangban találták meg. A genetikusok azt is kimutatták, hogy genetikailag a Sima de los Huesos ember közelebb állt a Gyenyiszovai emberhez, mint a neandervölgyihez. Ennek okát egyelőre csak találgatják – írja a Sci-News.
Karosszékben: Miként az Agykárosodott gyerekről gondoskodtak c. posztban írtam, az együttérzés és gondoskodás eddig előkerült legrégebbi jele is a barlanghoz köthető, egy 500 000 éve a barlang környékén élt Homo heidelbergensis-gyerek ugyanis koponyadeformitással született, de megérte az ötéves kort, ami kutatók szerint csak úgy történhetett meg, ha csoportja gondosan ellátta.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek