Az ultraibolyafényben megvilágított Carmarthen fekete könyvét döbbenten nézték a tudósok: kísérteties arcok bámultak rájuk a kéziratból.
Nagy-Britannia egyik legfontosabb középkori kéziratában két portrét fedeztek fel az egyik lapoldalon. A rajzokat 500 éve nem láthatta senki, mivel a 16. században kitörölték azokat.
Az 1250-ben készült Carmarthen fekete könyve, amelyet ma Wales Nemzeti Könyvtárában őriznek, a legkorábbi, kizárólag walesi nyelven írt kódex, egyúttal a legkorábban keletkezett utalásokat tartalmaz Arthur királyról és Merlinről, a varázslóról. Nevét borítója színéről kapta.
Paul Russell, a Cambridge Egyetem professzora és munkatársa, Myriah Williams három éve próbálja felfedezni a kódex titkait különböző leképezési eljárásokat alkalmazva.
Ultraibolya-megvilágításban rengeteg olyan jegyzetet fedeztek fel, amelyeket mintegy 500 éve töröltek ki a kódex lapjainak margójáról. Többek között találtak egy eddig teljesen ismeretlen költeményt is. Ekkor vették észre az egyik lap alján a furcsa arcokat. Valóban hátborzongató volt, ahogy lestek ránk. Az első kérdésünk az volt: Kik vagytok? – mondta el Russell az Independentnek.
Ezt egyelőre nem tudják megválaszolni, az azonban bizonyos, hogy a 14-15. században rajzolta valaki oda őket. A közvetlenül mellettük található szövegből az derül ki, hogy a kódexet valaki akkoriban ajándékozta egy családtagjának. Néhány oldallal távolabb pedig egy hal látható ultraibolyafényben.
Russell professzor szerint ezek a rajzok és jegyzetek csak a jéghegy csúcsai és a további vizsgálatokból kiderülhet, mit gondoltak a régi korok olvasói a kódex olvastán.
Noha manapság a kötet szövege elég jól ismert, még senki nem vizsgálta teljes egységében a kódexet, pedig az évszázadok során a különböző tulajdonosok számos bejegyzéssel látták el.
A kutatók figyelmét a lapok furcsa elszíneződése keltette fel, arra gyanakodtak, hogy valamit kitöröltek benne, ekkor kezdték el alaposabban megvizsgálni a kéziratot. Hiába törölték ki azonban a szövegeket, a lap anyagában különböző megvilágításban kirajzolódik az egykori tollvonások nyomán a lap mélyebb rétegeibe beivódott tinta.
Carmarthen fekete könyvét feltehetően egyetlen írnok írta hosszabb időn át egybegyűjtve a korában még ismert 9-12. századi vallási és világi szövegeket, poémákat. Később még néhány kiegészítést írtak bele mások is.
A könyvben Arthur király embereinek erényeit sorolja fel, vagyis tulajdonképpen bemutatja a mondakör legendás szereplőit. A kézirat úgynevezett Englynion y Beddau (Sírok stanzái) részében Myrddin, angolul Merlin tűnik fel.
A kódex 54 pergamenfólióból, 108 lapoldalból áll, s a 16. században bizonyos Jasper Gryffyth lehetett a tulajdonosa, és ő lehetett az is, aki a korábbi századokban keletkezett lapszéli megjegyzéseket és rajzokat kitörölte feltehetően habkővel.
Karosszékben: A kódex első említése a 16. századból származik, amikor Sir John Price of Breconnak (1502?-1555) a tulajdonába került, akit azzal bíztak meg az anglikán vallást bevezető VIII. Henrik idejében, hogy kutassa fel a monostorokat. A walesi St David’s Cathedral kincstárnoka adta neki, aki készítési helyéről, a carmartheni kolostorból szerezte meg.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek