Fajunk megérkezése a mai Nyugat-Európába egybeesett unokatestvérünk, a neandervölgyi kihalásával. Kutatók szerint ez nem lehet véletlen.
Neandervölgyi gyerek (rekonstrukció, Les Eyzies-de-Tayac-i Múzeum)
Olaszországban talált ősi fogak elemzéséből kiderült, hogy a neandervölgyiek kihalásában fajunk közvetve vagy közvetlenül, de részes lehetett.
A Neandervölgyi ember volt a modern ember legközelebbi rokona, s egyre több bizonyíték utal arra, hogy keveredtek is egymással. Például az Afrikán kívül ma élő emberek DNS-ének 1,5-2,1%-a a neandervölgyitől származik.
A Riparo Bombrini-lelőhelyen származó alsó metszőfog 3D-s képei
Kutatók régóta keresik a választ a Neandervölgyi ember kihalásának okára és arra is, hogy fajunk szerepet játszott-e benne. A kérdés megválaszolására most megkísérelték pontosítani a neandervölgyi kihalásának és a modern ember Nyugat-Európába érkezésének dátumát.
Fajunk közül elsőként az úgynevezett proto-aurignaciak érkeztek Dél-Európába 42 000 évvel ezelőtt. Ők azoknak az aurignaciaknak az előfutárai voltak, akik már egész Európát belakták 35 000-45 000 éve. A kutatók úgy vélték, hogy leleteik jól tükrözik a modern embernek a Közel-Keletről nyugat felé történő terjedését. Csakhogy élénk vita tárgya volt mindeddig, hogy a proto-aurignaciak mai emberek vagy neandervölgyiek – írja a LiveScience.
Most két 41 000 éves, különböző olaszországi proto-aurignaci lelőhelyről származó fogat vizsgáltak meg alaposan és kiderült, hogy mindkettő fajunkhoz tartozik. Egyértelműen bizonyítottuk ezzel azt is, hogy a modern ember már jelen volt, amikor Európában kihalt a neandervölgyi – mondta el Stefano Benazzi kutatásvezető, a Bologna Egyetem paleoantropológusa a Live Science-nek.
Aurignaci (balra) és proto-aurignaci kőpengék
A Riparo Bombrini-lelőhelyről származó alsó metszőfogon a zománcréteg elég vastag volt. Korábban már kimutatták, hogy fajunk fogán a zománcréteg vastagabb, mint a neandervölgyién, talán mert egészségesebbek voltunk, vagy mert lassabban érünk felnőtté.
A Fumane-barlangban talált felső metszőfog DNS-ét összevetették 52 ma élő emberével, 10 ősi modern emberével, egy csimpánzéval, 10 neandervölgyiével, két gyenyiszovai emberével, és egy eddig azonosítatlan emberi fajhoz tartozó, Spanyolországban talált egyed fogáéval. Egyértelműen kiderült, hogy a barlangban talált proto-aurignaci foga is modern embertől származott.
Miután a proto-aurignaciak 42 000 éve megérkeztek Európába, a neandervölgyiek eltűntek 41 000-39 000 éve, ez pedig arra utal, hogy közvetlen vagy közvetve hozzájárultunk a neandervölgyiek kihalásához, habár az továbbra sem világos, miként. Talán valamiféle versengés indult meg kettejük között, vagy a modern emberek egyszerűen beolvasztották unokatestvérüket - mondta el Benazzi.
Manot koponyatöredéke
Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a neandervölgyiek már a kihalás szélére sodródtak, mire fajunk Európába érkezett. Genetikai sokféleségük vészesen lecsökkent. Mindenesetre talán csak akkor mondhatunk bizonyosat arról, miként befolyásolta fajunk unokatestvérünk kihalását, ha találunk egy modern ember készítette kést egy neandervölgyi koponyájában – mondta el Benazzi.
Karosszékben: Manot volt a két faj keveredéséből született első gyerek. Miként Az első szerelemgyerek c. posztban írtam, a neandervölgyi és a modern ember találkozásából és keveredéséből az első szerelemgyerek valahol a mai Izrael területén 50 000-60 000 éve született meg. A tudósok a Manot nevet adták neki. A proto-aurignaciak picike kőpengéket pattintottak, díszítéseiket kagylóból és csontból készítették.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek