A több ezer éve élt mai ember kifinomult módszerrel darabolta fel halott társait a temetési szertartáshoz.
Magdaléni emberek (rekonstrukció)
A somerseti Gough's-barlangban 1992-ig feltárt csontmaradványokat vizsgálta újra a Silvia Bello, a Natural History Museum munkatársa vezette kutatócsoport. Az első feltárások az 1880-as években kezdődtek és több mint száz év alatt az emberi csontok mellett számtalan állati maradvány, kőpenge és csonteszköz is előkerült.
A koponya-kupa
A szénizotópos elemzések kimutatták, hogy a maradványok egy nagyon rövid periódusban rakódtak le valamikor 14 700 évvel ezelőtt, amikor a barlangot az ott élő népek szezonálisan használták.
A mostani kutatások során kiderült, hogy több emberi koponyát is igen ügyes és gyakorlott technikával alakítottak át kupává. Ezenkívül rengeti emberi csonton fedeztünk fel a húsnak a csontról való eltávolítása, a feldarabolás, az emberi rágás, a csontvelő eltávolítása során keletkezett kétségtelen és egyértelmű bizonyítékokat. Az emberi csontokon talált embertől származó fognyomok kétséget sem hagynak a kannibalizmus felől – mondta el Bello a Science Dailynek.
Hasonló leletek kerültek elő közép- és nyugat-európai lelőhelyekről, de a Gough's-barlangban talált csontok bizonyítják kétségkívül, hogy a Magdaléni kultúrában a temetkezési szertartások állandó része volt a halott testrészeinek feldolgozása és elfogyasztása a koponya-kupa rituális használatával.
Simon Parfitt, a University College London munkatársa a Science Dailynek elmondta, a szokás összefüggésben állhat azzal a jelenséggel, hogy a Magdaléni kultúrából viszonylag kevés temetkezés maradt fenn, viszont annál több emberi maradványt találtak hulladékkal összekeveredve. Most azt kell megvizsgálni, hogy a szokás mennyire volt elterjedt a Magdaléni világban.
Karosszékben: A Magdaléni kultúra népei 17 000-12 000 éve népesítették be a mai Nyugat-Európát. Jellegzetes marokköveket használtak kőpengéik és csonteszközeik mellett.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek