A 2500 éve halott kelta herceg egyedülálló sírjára Kelet-Franciaországban bukkantak.
A sírdomb mélyén rejtező tágas sírkamrát értékes tárgyakkal töltötték meg az eltemetők, a kutatók találtak csodálatos kivitelű edényeket, valamint egy nagyméretű, aranyvégű, Dionüszosznak, a bor görög istenének mulatozást ábrázoló képeivel díszített kancsót, amelyet görög vagy etruszk mesterek készíthettek.
A leletek bizonyítják, milyen élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak a Mediterráneum népei a keltákkal. A tárgyak jó része diplomáciai kapcsolatok révén cserélt gazdát, a politikai vezetők ugyanis értékes ajándékokkal igyekeztek kiépíteni a kereskedelmi csatornákat népeik között – mondta el Dominique Garcia, a Francia Nemzeti Régészeti Kutatási Intézet elnöke a Live Science-nek,
A kelták, akik Európa egészét belakták a mai Portugáliától a mai törökországi Galatáig, törzsi vezetőiket gyakran gazdag sírmelléklettel ellátott halomsírokba temették.
A most feltárt sírt Lavauban, Párizstól délre találták meg, közelében több 3300 éves sírdombra akadtak, de előkerült egy 2800 éves sír is, amelybe egy harcost temettek fegyverével, mellette egy gazdagon felékszerezett nő feküdt.
A területet még a rómaiak alatt is temetkezésre használták, sőt, a rómaiak több régi nyughelyet kiürítettek és odatemették halottaikat.
A kancsó az üstben a feltáráskor
A kelta herceg sírdombja az egyik legnagyobb ilyen korú nyughely, mintegy 40 méter széles. Közepén feküdt a halott a kocsijában. A sarokban bronzserleget, edényeket halmoztak fel és egy nagy, tokba dugott tőrt is találtak.
A legkülönösebb darab egy csodálatos kivitelű, 1 m átmérőjű, négy fogantyúval ellátott bronzüst, amelyet szintén görög vagy etruszk mesterek készíthettek. Oldalát a görög folyamok istenének, Akherónnak a képeivel és nyolc oroszlánfejjel díszítették. Belül borban fekvő Dionüszosz látható, aki egy nőt néz.
A sírdomb (fotók: INRAP)
A tetején és az alján aranyozott üstöt a kelta előkelőségek ünnepségeik alkalmával használhatták.
Karosszékben: 2500 éve a Mediterráneum és a kelta népek fő kereskedelmi központja a mai Marseilles volt, ahol rabszolgák, fémáruk és egyéb értékek cseréltek gazdát.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek