Azon a vasárnap éjjelen, 2002-ben, Ádám a földre zuhant és száz darabra tört a New York-i Metropolitan Múzeumban.
Senki nem tudta, miért zuhant le a velencei mester, Tullio Lombardo 190 cm magas, daliás férfit ábrázoló márványszobra. Nem segíthetett Jack Soultanian restaurátor sem, akit még azon az éjjelen behívattak.
A vizsgálat aztán kiderítette, hogy a szobrot tartó fa omlott össze. A fej levált, 28 nagyobb törött darab felismerhető volt, de több száz kisebb darab szertegurult, és a megmaradt torzó is sérült, amikor zuhanáskor végigcsúszott a padlón. Philippe de Montebello, a Met igazgatója szerint ez volt a legrosszabb dolog, ami megtörténhetett – írja a New York Times.
Ami ezután következett, az a Met történetében egyedülállóan alapos, 12 éven át tartó restaurálás volt, ami olyan szokatlanul hosszú ideig elhúzódott, hogy már azt pletykálták, az 500 éves Ádám „javíthatatlan”.
De szerencsére nem így volt, sőt az eset kapcsán a Met váltott, és teljesen újszerű, ma már egyre elterjedtebb módon végezte a helyreállítást. A folyamatba betekintést engedett nemcsak szakértőknek, de a nagyközönségnek is. Ez drámai fordulat a megelőző gyakorlathoz képest, amikor a helyreállításokat a múzeumok szinte államtitkokként kezelték, mivel úgy vélték, rontanak a művek szépségén. Manapság azonban a restaurálás a művészettörténet legdivatosabb területe – mondta el a New York Times-nak Emilie Gordenker, a hágai Mauritshuis galéria igazgatója. Olyannyira, hogy a hágai múzeum nagy kiállítást tervez Rembrandt Saul és David című festményének restaurálásából, ami igazi nyomozó munka volt.
A firenzei Uffizi galériában a restaurátorok üvegablak mögött dolgoznak, így a látogatatók nézhetik a munkájukat. Belgiumban most restaurálják Jan és Hubert van Eyck Genti oltárképét, amelynek folyamatába http://www.getty.edu/foundation/initiatives/current/panelpaintings/panel_paintings_ghent.htminteraktív weboldal enged bepillantást.
Ádám helyreállítására a restaurátorcsapat tudósok, mérnökök, művészettörténészek tanácsát is kikérte. Tanulmányozták azt is, miként alkotta meg 1490 és 1495 között Tullio mester a göndörfürtű, álmodozó tekintetű, fatörzsre támaszkodó ifjút, amelyet a velencei dózse, Andrea Vendramin sírjára kellett elkészítenie, és amely 1936-ban került a múzeum gyűjteményébe.
Végül készítettek egy 3D-s virtuális Ádámot, amelynek segítségével – 12 év alatt - megtalálták az egyes darabok helyét.
Karosszékben: Miként Oltárképet – mikulásra c. posztban írtam, a belgiumi Gentben 1934. április 10-én éjszaka ellopták a genti oltárkép két tábláját. Azóta nyomozók, kincskeresők, informatikusok, ügyvédek, még a náci párt tagjai is keresték – mindhiába. A táblakép restaurálása a keresésnek is új lendületet adott, bár a képek eddig nem kerültek elő.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek