Több mint 4000 halott maradványaira bukkantak Londonban egy építkezés során. Ők voltak az elveszett lelkek.

Londonban sokáig az őrülteket a Bedlammel azonosították, Európa első olyan kórházával, ahol elmebetegeket kezeltek – és pénzért mutogatták őket.

A Bethlem (ez ferdült a köznyelvben Bedlammé) kórházat 1247-ben alapította Simon FitzMary és a Betlehemi Szűz Mária kegyeibe ajánlotta.

A kórház udvarán az 1560-as években temetőt alakítottak ki, akkora szükség támadt ugyanis ilyen helyre a vallási üldöztetések és az egyre zsúfoltabb Londonban pusztító szörnyű pestisjárványok miatt.

Ezt találták most meg London szívében, a forgalmas Liverpool Street állomásnál. A temetőbe nemcsak a kórházban elhunytakat, hanem London szegényeit és a vallásuk miatt kivégzetteket is eltemették.

A kórház annyira a VIII. Henriknek köszönhető vallási üldözések okozta káosz miatti őrülettel kapcsolódott össze, hogy a kaotikus őrületet a londoniak egy időben bedlamnek nevezték.

A nyomorúságos, egyemeletes házban 12 cella, egy konyha, személyzeti szállás és udvar volt. A betegeket leláncolva tartották és fillérekért bárki megbámulhatta őket. A többnyire szegény betegek mindazonáltal kezelést is kaptak: elzárást, vízbemártást, verést, magánzárkát.

1676-ban azután máshová költöztették a kórházat. Nick Elsden ásatásvezető, a Museum of London Archaeology munkatársa a LiveScience-nek elmondta, az elmebetegség nem hagy olyan nyomokat, amiket csontokon felfedezhetnének, s noha néhány halottat névvel ellátott koporsóban temettek el, nehéz lesz bárkit is azonosítani, annyira rossz állapotban vannak a leletek. Néhány csontot - főleg gyermekekét – azonban megvizsgálnak, hogy megállapítsák, milyen betegségeik voltak, és miben haltak meg. Az már most látszik, hogy akadtak közöttük angolkórosak, és szifiliszesek.

A lelőhelyen van a legtöbb halott, amit eddig Londonban ásatási területen megtalálták, ott lapultak alig néhány méterrel a föld alatt, ahol naponta több tízezren megfordulnak – mondta el Elsden a LiveScience-nek.

A Bedlam alatti régészeti rétegben római kori, 2000 éves utat is találtak olyan patkókkal, amiket bőrszalagokkal erősítettek a lovak patáira, pénzérmékkel együtt, ezek egyikét 130 körül verték és Hadrianus császár látható rajta, még lejjebb pedig 9000 éves, mezolitikus kőpengéket találtak.

Képek: DailyMail és The Guardian. Még több kép itt.

Karosszékben: Egyik kedvenc szerzőm, C. J. Sansom A bosszú nyilai (eredeti címe Heartstone) című könyve részben a Bedlamben játszódik. A történész-ügyvéd-író kitűnően mutatja be a kedves Matthew Shardlake izgalmas nyomozása során a korabeli Londont és a Bedlamet. Mindenkinek ajánlom a könyvet.

Ez is érdekes:

Ő találta ki a fáraó átkát