Az a palota Szibériában olyan, mintha pálmafa állna a Marson – mondta az egyik régész.

Nem tudni, kinek épült és hogy került ide, kínai han vagy hun? Már 74 éve folyik a vita – vagy inkább találgatás – írja a Siberian Times.

1940-ben történt, hogy Abakan környéki útépítésen különös agyagcserepeket találtak. Varvara Levashova régész figyelmét felkeltették a rajtuk lévő feliratok.

Levashova a sztálini tisztogatás áldozataként szörnyű körülmények között élt és dolgozott. Négy évvel korábban férjét, mint az állam ellenségét lelőtték, apját, aki a cári család egyik pópája volt, szintén megölték. Ő maga két pici lányával egy alagsori, 8 négyzetméteres, villany nélküli lyukban tengődött, mégis egyedülálló felfedezés jutott osztályrészéül. Rájött, hogy egykor hatalmas épület állt a lelőhelyen, de valódi méreteivel – 1500 nm - eleinte ő maga sem volt tisztában. A régészeti feltárás 1941-ben megkezdődött, de szinte azonnal le is állt a 2. világháború kitörése miatt. 1944-ben azonban már folytatták és 1946-ban befejezték.

Levashova vezetésével feltárták a néhol 1,8 méter magasan is megmaradt agyagfalakat. Kiderült, hogy a palota 45 m hosszú és 35 m széles volt, közepén tágas, 132 nm-es terem állt, amit 20 szoba vett körbe. A szobák falai feltűnően vastagok voltak, némelyik a 2 métert is elérte, a padlót vályogtéglából rakták ki. A faajtók anyaga nem maradt meg, de fantasztikus lényt ábrázoló bronzfogantyújuk igen. 

Vaszilij Alekszejev Kína-kutató szerint a Hakaszföld fővárosa, Abakan közelében lévő romok, amelyet Tasebinszki Palotának neveztek el, a Kr. e. 2-1. században épült. Építési módja nagyon hasonlít a kínai Han-dinasztia (Kr. e. 206-Kr. u. 220) előkelő épületeihez, csakhogy ez 2000 kilométerrel távolabb, az isten háta mögött épült fel.

A szovjet időkben úgy gondolták, hogy Li Ling hadvezér építtette, akit a Vu császár parancsára a hunok ellen vezetett hadjárata során Kr. e. 99-ben ejtettek foglyul a hsziungnuk, az ázsiai hunok, miután 30 000 jól felfegyverzett katonáját bekerítették és megölték. Li a fogságban átállt és a hun harcosokat képezte han hadtudományra. 

A feliratok elemzése azonban azt mutatta, hogy a palota jóval később, az 1. században épült. Egy újabb elmélet szerint a hatalmas épület a hun kormányzó, Suibudan feleségének, Imónak készült, legújabban pedig Alekszej Kovaljov régész azt feltételezi, hogy a han trónkövetelő, Lu Fang, aki Vu császár unokájának mondta magát, építtette, aki a hunok támogatásával felkelést is vezetett.

Tény, hogy egyik elméletet sem támasztja alá meggyőző bizonyíték, a sztálini időkben ugyanis megépítették az utat, lerombolva végül mindent, ami még a földben maradt.

Képek: Levashova, az épületről készült két rekonstrukciós rajz, bronz ajtófogantyú, feliratos agyaglelet (The Siberian Times)

Ez is érdekes:

Mozlimok menekítették, magyarok publikálták, amerikaiak vinnék