Mozlimok menekítették, magyarok publikálták először a rejtélyes zsidó kéziratot, amely, úgy látszik, örök menekülésre és örök megmentésre van ítélve. Amerika szívesen megszerezné, ha Szarajevónak nem kell...

Bosznia visszautasította a New York-i Metropolitan Múzeum ajánlatát, hogy kiállítja a felbecsülhetetlen értékű, 14. századi zsidó kéziratot, a Szarajevói Haggadát addig, amíg a Boszniai Nemzeti Múzeum pénzügyi gondjai megoldódnak.

Nem tudunk igent mondani a kölcsönzési kérelemre, mivel pénzügyi okokból a Boszniai Nemzeti Múzeum, amely a becses kéziratot őrzi, bizonytalan ideig zárva tart – mondta el Ljiljana Sevo, a Boszniai Történelmi Emlékek bizottságának munkatársa az AFP-nek.

Jakob Finci, a boszniai zsidó közösség vezetője az AFP-nek elmondta, nagy veszteség, hogy senki nem láthatja a haggadát, míg New Yorkban milliók nézhetnék meg.

A Szarajevói Haggada az egyik legrégebbi szefárd kézirat, 1350 körül keletkezett Barcelonában. A fehérített borjúbőrre kézzel írt, gazdagon illusztrált könyvecskét a 2. világháborúban - életveszélyes körülmények közepette - egy mozlim család házának padlója alatt rejtették el, 1992-1995 között pedig a boszniai háborúban egy bank páncéltermében lapult egy titkos helyen, ahová a múzeum mozlim igazgatója vitte katonai kísérettel golyózáporban.

A múzeum épülete a boszniai háborúban súlyosan megsérült, de a kéziratot 2012-ig golyóálló üveg alatt kiállították. Tanulmányozni csak különleges engedéllyel lehetett és csak a kurátor érinthette meg.

A több mint 660 éves, gyönyörű könyvecske a zsidóknak Egyiptomból való kivonulását beszéli el. A rajta található víz- és bornyomok arra utalnak, hogy használói pészahkor , a kivonulás zsidó ünnepén, a széder-esti vacsoránál forgatták.

Az egyik lapoldalon található inkvizítori bejegyzés pedig elárulja, hogy a tulajdonos spanyol családot üldözték, de a katolikus inkvizitor a kéziratot megmentette az elégetéstől arra hivatkozva, hogy nem beszél az egyház ellen. Habár számos haggada létezik a világban, ez az arannyal díszített könyvecske szinte felbecsülhetetlen értékű, csak a biztosítási díja több mint 1 milliárd dollár (!) – írja a CBC.

A könyvecskét 1894-ben vásárolta meg a szarajevói múzeum egy bizonyos Josef Cohentől kisebb összegért, mivel sem a vevő, sem az eladó nem volt tisztában a kézirat értékével, ám a haggadának hamar híre ment és számos múzeum szerette volna megszerezni. Maga Hitler is szívesen látta volna egy általa megálmodott nagy múzeumban.

Képek: AFP

Karosszékben: Enver Imamovics, a múzeum korábbi igazgatója, aki mozlim létére élete kockáztatásával menekítette a könyvecskét a boszniai háború alatt, amikor megkérdezték tőle, hogy ez a kis kézirat megér-e egy emberéletet, gondolkodás nélkül azt válaszolta, igen. Imamovics most azt nyilatkozta a CBC-nek, hogy a kézirat túlélt háborúkat, de nem biztos, hogy a békét is túléli. Valóban, ha egyszer kikerül az országból a haggada, nem biztos, hogy valaha is visszakapják, viszont elfogadhatatlan, hogy egy országnak nincs szüksége nemzeti múzeumra és országa kincseire. A kézirat első tudományos igényű publikálását a magyar Scheiber Sándor végezte el 1957-ben.

Ez is érdekes:

A viking halálos vigyora