Különösen fontos leletnek nevezte a görög miniszterelnök a sírt, amelyben egyelőre nem tudni, ki nyugszik.
Szakértők úgy vélik, a Kr. e. 4. században temettek oda egy nagyon fontos személyt. Az úgynevezett Kaszta-dombon megtalált nagy sírt két éve kutatják Katerina Periszteri vezetésével, aki a BBC-nek most elmondta, szerinte Nagy Sándor halála után temettek oda valakit, de a személyt egyelőre nem tudták azonosítani.
Antonisz Szamarasz miniszterelnök a sír meglátogatásakor elmondta, az egykori Makedónia, (ma részben Észak-Görögország) rengeteg meglepetést tartogat még. A közelben, Verginában találták meg Nagy Sándor apjának, II. Philipposznak rendkívüli, és leletekben gazdag sírját 1977-ben.
Többek között ezért is gondolják úgy, hogy egy nagyon fontos személyt temettek az Athéntől 600 kilométerre északra lévő Kaszta-sírdombra, amely 3 méter magas, 497 méter átmérőjű, és Thasszoszról hozott márványból épült az egész hatalmas építmény.
Úgy vélik, a sírt a neves építész, Dinokratész, Alexandrosz barátja tervezte.
Periszteri - aki a Business Insidernek azt nyilatkozta, hogy a sír valamikor Kr. e. 325-Kr. e. 300 között épülhetett - korábban azt mondta, elképzelhető, hogy a sír kapcsolatban van a Nagy Sándor halála után kialakult hatalmi vetélkedéssel, amelyben életét vesztette Alexandrosz egyik felesége, Roxána és Nagy Sándortól született fia, IV. Sándor is, akiket Kr. e. 310-ben gyilkoltatott meg Kasszander, Nagy Sándor hadvezére. Nagy Sándor Babilonban halt meg eddig nem tisztázott okokból Kr. e. 323-ban maga után hagyva egy hatalmas meghódított területet, amelyet végül hadvezérei osztották fel egymás között.
Van azonban, aki úgy véli, a sír környékén talált, csodálatos állapotban megőrződött egykorú oroszlánszobor, Nagy Sándor hadvezérének, és barátjának, Laomedónnak a sírját jelöli.
Képek: Roxána gyermekével, a sír részlete, az oroszlán
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek