A férfi bedobta a halászhálót a vízbe és egy 4000 éves pogány istent fogott ki.
A szibériai sofőr, Nyikolaj Taraszov a dél-oroszországi Kemerovo-régióban, Tiszulban a folyóparton sétálva húzta a hálót, amikor valami fennakadt benne. Egy csontdarab volt.
Már éppen vissza akartam dobni, amikor egy arcot pillantottam meg – számolt be a rendkívüli fogásról a Siberian Times-nak.
Taraszov lemosta a szokatlan alakú csontdarabot, és ekkor derült ki számára, hogy egy szobrocskát talált.
Mandulavágású szemei, nagy szája, telt ajkai és kegyetlen arckifejezése van.
Hátul az alkotó hullámos hajat vésett a csontba, a hullámok úgy néznek ki, mint a halpikkelyek – mondta el a férfi, aki a szobrot rögtön bevitte a helyi múzeumba, ahol a szakértők kitörő örömmel fogadták.
A sofőr gondolta, hogy több száz éves értékes dolgot foghatott ki, de nem akart hinni a fülének, amikor kiderült, hogy egy 4000 éves pogány isten akadt a hálójába.
Marina Banscsikova, a tiszuli Történeti Múzeum igazgatója a Siberian Times-nak elmondta, egyértelműen bronzkori istennel van dolguk, ebből a korból pedig a múzeumnak mindössze három tárgya van, egy kődarabokból készült nyaklánca és két varázsamulettje, egy madár- és egy medvefigura.
A szakemberek azt is elmondták, hogy Taraszov semmiféle jutalmat nem fogadott el, pedig a 30 cm hosszú, 5cm széles szobrocska többet ér, mintha tiszta aranyból lenne. Egyelőre nem tudni pontosan, melyik kultúra népe faragta ki a pogány istent, de mintegy 4000 éve a területen az Okunyev- és a Szamusz-kultúra virágzott.
Képek: The Siberian Times, lenn Okunyev-sztélé
Karosszékben: Az Okunyev-kultúra a Kr. e. 2. évezred első felében élte fénykorát, nagyjában egy időben a Szamusz-kultúrával, amelynek népe kitűnő minőségű bronzeszközöket készített. Tudható róluk, hogy bronzöntőik nyugatra vándoroltak, s előbb a mai Perm közelében, majd a Volga és Oka egybefolyásának körzetében telepedtek le, ahol jelentős bronzműves központokat hoztak létre. Sokan keresik a magyarok őshazáját a két kultúrában.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek