Egy 16. századi a modern hadviselésről és fegyverekről szóló német kéziratot különös illusztrációkkal díszítettek.

Láthatók benne galambok és macskák hátukra erősített rakétafélékkel. Az ötlet az volt, hogy ezek az állatok be tudnak jutni olyan helyekre is, ahová a katonák nem és így váratlanul lángba boríthatnak ellenséges városokat, várakat.

Mitch Fraas, a Pennsylvania Libraries Egyetem kutatója egybegyűjtötte Franz Helm kölni tüzérmester Buch von den probierten Künsten könyvéből ezeket a képeket.

Fraas szerint Helm utasítása például a macska esetében így szól: készíts egy kis lőporos tasakot… és szerezz egy macskát annak a városnak vagy várnak a közelében, amit szeretnél bevenni, erősítsd a tasakot a macska hátára, gyújtsd meg, várd meg, amíg lánggal ég, majd ereszd el a macskát, az biztosan valamilyen menedékbe akar rejtőzni, tehát befut mondjuk, a pajtába és elrejtőzik a szalmában, ami könnyen lángra kap.

Helm kéziratát 1530 körül írta meg és széles körben terjedt, majd 1625-ben ki is nyomtatták. Több képen ábrázolta is, milyennek kell lennie egy rakétamacskának, de feltehetően ilyent soha senki nem használt – mondta el Fraas a Live Science-nek.

Bármilyen bizarr is Helm ötlete, az állatrakéták egyáltalán nem ismeretlenek a háborúk történetében.

Számos példa van arra, hogy kutyákat és más állatokat állítottak a háborús felek frontvonalban hadi szolgálatba a 20. században – tette hozzá Fraas. A 2. világháborúban például a szovjetek távirányítású bombát erősítettek kutyák hátára, és velük robbantottak fel tankokat, az amerikaiak pedig denevérre szerelt bombákkal kísérleteztek, velük akartak japán épületeket felrobbantani.

Az állatok háborús szolgálatba állítása (vagy annak legalábbis kísérlete) jóval régebbi múltra tekint vissza. Már a Bírák könyvében ezt olvashatjuk: Sámson elment, fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát. Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek. Így meggyújtotta a kévéket meg a lábon álló vetéseket, aztán a szőlőket és olajfákat is (15,4-5) – mondta el Fraas a LiveScience-nek.

Fraas említi Olga, kijevi fejedelemasszony esetét is, ami az Elmúlt idők krónikájában olvasható. A 10. században a fejedelemasszony állandó hadakozásban állt a keleti szláv drevljánokkal. Egy ízben egy elnyúló ostrom során végül „csak” váltságdíjat kért, minden házból három galambot és három verebet. Ezután Olga emberei kénnel átitatott szalagokat kötöttek a madarak lábára, amit meggyújtottak. Amikor a madarak hazaszálltak, felgyújtották az egész várost.

Képek: fenn a kutyabombák, a rakétaállatok, lenn a denevérbombák

Ez is érdekes:

A piszkos oldalak elárulnak