Egy kutató úgy véli, sikerült azonosítani a rejtélyes kéziratból 10 szót.
A 250 vellumlapból (marhabőrből készült pergamenféléből) álló könyvben az ismeretlen nyelven írt szöveges részt gondosan elkészített növényi, állat- és csillagászati, zodiákus jeleket, valamint fürdőző meztelen nőket ábrázoló képek egészítik ki. A szénizotópos vizsgálatok szerint a kódex a 15. században készült, de története a múlt homályába vész és a kéziratot még senki nem tudta megfejteni.
Stephen Bax, az angliai Bedfordshire Egyetem nyelvészprofesszora most azt állítja, sikerült dekódolnia 14 karaktert és ezek alapján 10 szót. A koriander, a hunyor és a boróka az ezeket a növényeket ábrázoló képek közelében vannak. De végül is a Taurus csillagkép közelében felfedezhető taurus szó volt a nyomra vezető. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a kódexben látható képek segítségével keressek tulajdonneveket a szövegben, amiként ez a módszer segítette az egyiptomi és más ismeretlen írások megfejtését is. A kéziratban számos jól azonosítható növény- és csillagábrázolás látható. Sikerült néhányhoz a szövegben leírt nevüket társítanom középkori növényekről szóló arab és más nyelvű kéziratok segítségével – mondta el Bax a LiveScience-nek. (Miként csak nemrégiben írtam az Azték nyelv a rejtélyes Voynich-kézirat kulcsa? című posztban, egy másik kutató hasonló elven indult el, de a növényi ábrázolások közelében azték nyelvű növényneveket vélt felfedezni.)
A rejtélyes kéziratot ma a Yale Egyetem őrzi, de on-line, nagy méretben elérhetővé tették, így bárki könnyen tanulmányozhatja azt. Szénizotópos vizsgálatok a keletkezési idejét a 15. századra tették és kutatók úgy vélik, valahol Közép-Európában írták. S habár sokan amellett érvelnek, hogy az egész értelmetlen hamisítvány, amit ilyen módon megfejteni sem lehet, statisztikai nyelvészek tavaly a PLOS ONE-ban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a szöveg tagolása megfelel a nyelvészeti szabályszerűségeknek, vagyis a "voynichi " nyelvet valóságosnak kell elfogadnunk.
Bax a LiveScience-nek elmondta, még hosszú az út a teljes szöveg megfejtéséig, de biztos abban, hogy előbb-utóbb sikerülni fog. Szerinte a kézirat valamilyen közel-keleti vagy ázsiai nyelven írott természettudományos értekezés.
Karosszékben: A Voynich-kézirat első ismert tulajdonosa Georg Baresch alkimista volt a 17. században, ekkorról az első írott utalás is a kéziratra. Baresch halála után a kézirat Jan Marcihoz, a prágai Károly Egyetem igazgatójához került, aki elküldte Kirchernek, a Collegium Romanum jezsuita tudósának a könyvet. A kísérőlevélben Marci azt írta, hogy a kéziratot eredetileg II. Rudolf német-római császár vásárolta a 17. század legelején, mivel Roger Bacon (13. század) munkájának gondolta. Ezután a kéziratot feltehetően a Collegium Romanumban őrizték, míg 1912- Wilfrid M. Voynich meg nem vásárolta. Innen kapta mai elnevezését.
Ez is érdekes:
Bordély-tantuszt talált a sztárcukrász
Utolsó kommentek