Újabb leveleket adnak el abból a több ezerből, amit Genfben találtak. Írójuk a cári család, a címzett a francia tanár.

Még 2010-ben bukkantak több ezer olyan levélre Genfben, amelyet a cári család tagjai írtak Ferdinand Thormeyernek, Szjosának, aki 28 évesen 1886-ban lett III. Sándor cár gyermekeinek, így a későbbi Miklós cárnak is, a franciatanára.

Thormeyer 13 éven át látta el feladatát, 1899-ben elhagyta Oroszországot, de élete végéig sűrűn levelezett a család tagjaival.

A levelekből az derült ki, hogy a férfi mindig rendelkezésükre állt, kedves szavakkal adott tanácsokat, ha azt kérték tőle – mondta el a Swissinfónak Christina Robinson, az Hôtel des Ventes aukciósház szakértője.

Thormeyer gyermektelenül halt meg 1944-ben; az értékes hagyaték akkor került elő, amikor egyik örököse a padláson talált holmik közül néhányat, köztük egy bizonyos Olga Kulikovszkij 20 levelét, megmutatta Robinsonnak.

Csakhamar kiderült, hogy Olga Kulikovszkij valójában Olga nagyhercegnő, III. Sándor cár lányának férjezett neve. Ekkor megkérdezték a tulajdonost, akad-e más is azon a padláson. Így kezdődött az a történet, ami máig tart, hiszen újabb leveleket és tárgyakat kínál most eladásra az aukciósház.

Thormeyer örököse Robinson kérésére újabb 500 levelet hozott, ám azok olvastán kiderült, hogy továbbiaknak is kell lenniük. Ám az örökös már nem tudott segíteni, de azért meginvitálta a házba a szakértőket, akik fel is fedeztek egy faládát, amelyben 2000 dokumentum – levelek, táviratok, fotók és egyéb kisebb tárgyak voltak.

2010-ben 1000 levelet kínáltak eladásra, amelyek közül a legkorábbi Dániában íródott 1882-ban, amikor a gyerekek közül hárman, Olga, Mihail, és Kszenyija meglátogatták unokatestvéreiket. A levelek hangneme bizalmas és szeretetteljes, a szövegbe gyakran rajzoltak és festettek kedves képecskéket.

Az egyik levél a negyedik testvértől, Georgijtól érkezett, aki éppen a grúziai Abbas Tumanban (ma Abastumani) volt gyógykezelésen, a tuberkulózisban szenvedő fiú orvosára panaszkodott, “attól tartottam a szükséges gyógyszer helyett valami mást injekcióz belém… Kutya az az ember”.

Georgij 1899-ben bekövetkezett halálakor már II. Miklós volt a cár, akinek még nem volt fia, így Mihail nagyherceg lett a trónörökös, bár ennek egyáltalán nem örült. Mihailnak boldogtalan magánélete volt és eleinte a nevelő volt a bizalmasa. 1908-ban, amikor Miklós megtiltotta neki, hogy szíve választottját feleségül vegye, ezt írta a tanárnak: “Az életemben, amely kívülállók számára oly boldognak tűnik, nincs semmi…, ami egy kis örömet is szerezhetne abban a nagy ürességben, ami állandóan betölt". Ám amikor később Thormeyer visszautasította, hogy találkozzon újabb szerelmével, egy elvált, gyermekes polgárasszonnyal – akit végül  feleségül is vett - , a levelek megritkultak.

A forradalmat és a bolsevik hatalomátvételt csak a két lány élte túl. Olga lelkes levélíró volt, gyakorta és sokat írt a tanárnak. Beszámolt arról is, hogy találkozott azzal a nővel, aki azt állította magáról, hogy Miklós cár lánya, Anasztázia, akinek sikerült megmenekülnie a kivégzés elől. Határozottan állította, hogy csaló – utóbb DNS-vizsgálatok ezt igazolták.

A spanyol polgárháború kitörésekor, 1936-ban a következőket írta: “Szörnyen aggódom szegény Spanyolországért. Lehetséges, hogy a kommunisták győznek? Akkor Franciaország és a többi ország is ugyanarra az útra lép. Valódi rémálom”.

Képek: fenn a két legkisebb, Olga és Mihail, középen a tanár Mihaillal, lenn III. Sándor családjával

Karosszékben: A szereplőkről: Thormeyer élete végéig imádta Oroszországot, az 1. világháborúban vöröskeresztesként orosz hadifoglyokat látogatott. Oroszországból hozott emléktárgyait házának sarkában kialakított emlékhelyen tartotta. Miklóst és Mihailt 1918-ban a bolsevikok kivégezték, Georgij 28 évesen tuberkulózisban meghalt, Kszenyija és Olga a cárnéval együtt elmenekült Oroszországból, Kszenyija Angliában, Olga Kanadában halt meg 1960-ban. A levelekből világosan látszik, a cári családnak fogalma sem volt az oroszországi mindennapokról – mondta el Robinson a BBC-nek. Olga még 1914-ben is az időjárásról és virágszedésről írt.

Ez is érdekes:

A mesteré vagy a kisördögé?