juharizsuzsanna

Rég elveszettnek hitt Leonardo-festményre bukkantak egy svájci bank trezorjában. A művészettörténészek a festmény létezését már mítoszként kezelték.

A kép az Isabella d'Estéről 1499-ben készült, ma a Louvre-ban látható ceruzavázlat festett változata, s egy magát megnevezni nem akaró olasz család svájci banktrezorban őrzött 400 képe között találták meg.

Művészettörténészek évszázadokon át vitatkoztak azon, hogy volt-e ideje, vagy kedve a mesternek a vázlat után a festményt is elkészíteni.

Állítólag, miután a mantovai hercegnő, Isabella d'Este meglátta a vázlatot, levelet írt Leonardónak, amelyben könyörgött neki, hogy készítse el a festményt, ám a mester hamarosan Firenzébe utazott, hogy megfesse nagy freskóját, az Anghiari csatát a firenzei városháza falára, utána pedig 1503-ban elkezdte a Mona Lisát.

Művészettörténészek eddig úgy vélték, kifutott az időből – vagy egyszerűen nem volt kedve – befejezni a portrét. Most azonban kiderült, hogy tévedtek, Leonardo eleget tett a megbízásnak, talán akkor, amikor 1514-ben találkozott a hölggyel, kora egyik legbefolyásosabb nemesasszonyával Rómában.

A Carlo Pedretti, a University of California professzora vezette vizsgálatok igazolták, hogy az olajfestmény eredeti Leonardo-mű. A pigmenttípus egyezett a Leonardo által használtakkal. A szénizotópos elemzések pedig kimutatták, hogy a kép 1460 és 165 között készült.

Azonnal felismertem Leonardo ecsetvonásait, különösen a hölgy arcán – nyilatkozta Pedretti a Corriere della Serának.

Mindazonáltal további vizsgálatok szükségesek, hogy megállapítsák, vajon a portré egyes részei – nevezetesen az Isabella d'Este fején látható tiara, illetve a kezében jogarként tartott pálmalevél – nem tanítványa és talán szerelme, Gian Giacomo Caprotti, becenevén Salai, a kis ördög munkái-e, aki 1490 körül 10 évesen került a mester házába, s akiről Leonardo több erotikus rajzot is készített.

A 61 cm x 45,5 cm-es kép feltűnően hasonlít a Louvre-ban őrzött vázlathoz, a nő testtartása, frizurája, ruhája szinte azonos, míg titokzatos mosolya Mona Lisát idézi.

Martin Kemp, az Oxford Egyetem professzora, a legnevesebb Leonardo-szakértő szerint, ha a mű valóban eredeti, több tízmillió fontot is érhet, mivel csupán 15-20 eredeti da Vinci-mű létezik manapság. Ám neki vannak kétségei. A képet vászonra festették, Leonardo azonban a fatáblát kedvelte. Sem Leonardo, sem tanítványai nemigen használtak vásznat, ám az is igaz, hogy Leonardóval kapcsolatban megtanultam, hogy semmin se lepődjek meg – mondta el a professzor a Daily Telegraphnak.

 Kemp szerint nem lehet kizárni egyelőre annak a lehetőségét sem, hogy a számos Leonardót másoló művész egyike festette a képet később valahol Észak-Itáliában.

Képek: Corriere della Será, lenn Tiziano: Isabella d'Este

Karosszékben: Isabella d'Este (1474-1539), Mantova hercegnője kora egyik kulturális és politikai vezetője volt. Pártolta a művészeteket és divatdiktátor is volt, akinek kreációit még a francia királyi udvarban is másolták. Sikeres diplomáciai tárgyalásokat folytatott, házát megnyitotta a veszélyben lévők előtt, iskolát indított lányoknak, de mindig visszatért kedvenc témájához, a politikához.

Ez is érdekes:

A Carambolo-kincs