Hatvanöt leletdarabból rakták össze az 5300 éves agyagszobrot. Az eredmény egy csodálkozó arc.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészeinek sikerült összeállítaniuk egy darabokra törve talált 5300 éves rendkívüli agyagszobrot.
A Belső-Mongóliában Hszinglungkou lelőhelyen Csefeng (Ulanhadot) közelében előkerült 55 centiméter magas ülő alak 65 darabban feküdt a földben.
Restaurálása után kiderült, hogy nagy orra, kidülledő szemei és élénk arckifejezése van – mondta el Liu Kuohsziang ásatásvezető régész a Hszinhua hírügynökség munkatársának.
Kuohsziang szerint a szobrot a nevezetes Hungsan-kultúra idején készíthették és egy varázslót vagy politikai vezetőt ábrázolhat.
Hungsan-kultúrát az antik világ egyik legősibb, egyben legfejlettebb civilizációnak tartják. Népe a mai északkelet-kínai területet, a Belső-Mongólia, Liaoning, Hejpej-tartomány közé eső területet lakta Kr. e. 4700 és Kr. e. 2900 között.
A földművelés mellett művészi szinten gyakorolták a bronzöntést, a fazekasságot és a jádefaragást.
Képek: China Daily és Hszinhua, lenn jádeszobor a Hungsan-
kultúrából
Karosszékben: Habár Hungsan-kultúra népének mindennapjairól és életéről még keveset tudunk, gyönyörű jádeszobraik, művészi kivitelű sírmellékleteik, amelyek hatással voltak a későbbi kínai kultúrákra is, máris világhírűvé tették.
Utolsó kommentek