Két lékelt (trepanált) középkori koponyát találtak a spanyolországi Gormazban. A férfi meghalt, de a nő túlélte a beavatkozást.
Az Oviedói és Leoni Egyetemek régészei a 13-14. században trepanált koponyákat találtak a San Miguel de Gormaz Remeteség területén. Habár a trepanáció korántsem tekinthető középkori találmánynak, mégis rendkívül ritkán alkalmazták.
Vannak kutatók, akik úgy vélik, hogy a neolitikum idején, vagyis 10 000 évvel ezelőtt már végeztek trepanációt gyógyító céllal, de bizonyosan az állítható, hogy 5000 évvel ezelőtt előfordult agyműtét. Ugyanakkor még a középkorból is kevés adat van arra, miként és miért végezték ezeket a beavatkozásokat – nyilatkozta a Science Dailynek López Martínez, az Oviedói Egyetem munkatársa. Annyi bizonyos, hogy éppen Spanyolországból van adat arra, hogy Kasztília királya, I Henrik (1204
-1217) agyműtéten esett át még életében, mivel egy lehulló tetődarab bezúzta a koponyáját. Próbálták megállítani a vérzést, ám a király nem élte túl a balesetet.
A remeteség területén most megtalált két koponya közül az egyik egy 50-55 éves kora körül elhunyt férfié, a másik egy 45-50 éves kora körül elhunyt nőé. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy már az is ritkaság, hogy trepanált női koponyát találtak, mivel a Spanyolország területén megtalált összes trepanált koponyának csak 10%-a női koponya. Ráadásul ez a nő túl is élte a beavatkozást. A két ember koponyáját eltérő módon tárták fel. A férfi koponyáját egy éles tárggyal „kikaparták”, és nem lehet tudni, hogy halála előtt vagy után. Ha még életében átesett a műtéten, nem élhette túl, mivel nincs jele a csontszövet regenerálódásának.
A nő fejét gondosan „kifúrták” még életében, s a csontszöv
eten jól látszik, hogy viszonylag hosszú ideig élt még a műtét után.
A nagy kérdés, hogy miért végeztek trepanációt. A kutatók úgy vélik, hogy több okból is: gyakorta azért, hogy a démonok távozhassanak a fejből, ahova beszorulva fejfájással, szédüléssel, stb. gyötörték az embert; de viselkedési zavarok megszüntetéséért, baleset, hadi sérülés gyógyítására is lékeltek koponyát, s van olyan elmélet is, hogy egyfajta harcossá vagy férfivá válási szertartás része is lehetett. Képek López Martínez szívességéből: Fenn a női trepanált koponya, középen Esther Gomez Lopez rajza a két trepanált koponyáról (a rajzon lenn a férfi koponyája). Legalul I. Henrik, Kasztília királya
Karosszékben: Sikeres agyműtétek - kőpengével és pálinkával című posztomban írtam arról, hogy Magyarországon honfoglalás kori sírokban is találtak trepanált koponyákat. A kutatókat az a kérdés is foglalkoztatja, hogy mivel enyhítették a fájdalmat, csillapították a vérzést és előzték meg a sebfertőzést. Ezekről sincsenek eddig biztos adatok. Nálunk úgy vélték, hogy a pálinka elkábította a beteget, a gyógynövények pedig megelőzték a fertőzést, a koponyaléket pedig ezüstlemezzel fedték be a gyógyulásig.
Ez is érdekes:
flugitól érkezett a Voynich-kézirathoz: muszáj mindenkivel megosztanom
Utolsó kommentek