Több mint 5000 évvel ezelőtt már végeztek koponyalékeléseket és bármilyen meglepő, az előkerült leletek azt bizonyítják, hogy a páciensek nagy számban túl is élték a hajmeresztő beavatkozást.
Ikiztepében, a Fekete-tenger közelében lévő lelőhelyen Önder Bilgi, az Isztambul Egyetem régésze kutatócsoportjával öt olyan, több mint 5000 éves koponyát talált, amelyen szögletes alakú trepanálás, lékelés látszik. A beavatkozásokat heves fejfájások okainak megszüntetésére végezték, de agyműtétet végeztek akkor is, ha a betegnek mentális problémái voltak. Úgy vélték, az ártó szellemeket engedik ki a fejből.
Az is kiderült, mivel végezték ezeket a kényes beavatkozásokat. Tavaly augusztusban Bilgi pengeéles vulkáni üveg, például obszidiándarabokat talált.
Handan Üstündag, a törökországi Anadolu Egyetem régésze pedig tavaly egy asszír kereskedő 4000 éves trepanált koponyáját találta meg Kültepe Höyük lelőhelyen. A kereskedő személyes tárgyai, egy fejsze és egy lándzsa is a sírjában feküdtek. A férfi fején a 2,5 centiméter x 5 centiméteres bemetszés körül a csontszövet gyógyulásnak indult, vagyis a beteg túlélte a beavatkozást. A bronzkori orvosok értették a dolgukat, Yilmaz Erdal, a Hacettepe Egyetem antropológusa szerint a leletek arról tanúskodnak, hogy a koponyaműtéten átesettek 60 százaléka túlélte a procedúrát.

(A képen: az Ikiztepében talált obszidiánpengék)

Karosszékben: A honfoglalás korából, vagyis cca. 1200 évvel ezelőttről nálunk is találtak honfoglaló magyarok sírjaiban trepanált koponyákat, amelyek egy részéről szintén jól látszott, hogy a beteg túlélte a beavatkozást, de a törökországiak jóval régebbiek. Kérdés persze az is, miként csillapították a fájdalmat, ami egy ilyen kőpengével végzett beavatkozással járt. Kustár Ági, a Természettudományi Múzeum antropológusa szerint a magyarok feltehetően pálinkával itatták a beteget, hogy elkábuljon…
 

TrueY érdekesek a kérdéseid. A bejegyzésből kiderül, hogy a mai Törökország területén végzett ősi trepanálások esetében 60%-os volt a túlélés. Nem tudok arról, hogy nálunk a honfoglalás korából lennének ilyen adatok. Általában a túlélés néhány jelentett, de magát a beavatkozást túlélték, ha a csontszövet regenerálódása látható a maradványon. A búza- és tejpálinka (kumisz) készítését és fogyasztását az ázsiai pusztákról hozták magukkal honfoglaló eleink.