Megoldották a vámpír-temetkezések rejtélyét.
Furcsa temetkezést tártak fel nemrégiben Lengyelországban. Az egyik 17-18. században eltemetett halott nyakára éles sarlót helyeztek, másikuk szájába követ tettek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy sírjukban tartsák őket, ne kísértsék az élőket. A sarló elvágta volna annak a nyakát, aki ki akart volna kelni a sírból, a kő pedig megakadályozta a holtat abban, hogy az élőt rágja.
A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a halottak helybéliek voltak, és mivel akkoriban azon a területen kolera dúlt, feltehetően a járvány első áldozatai voltak – mondta el a LiveScience-nek Lesley Gregoricka, a Dél-Alabama Egyetem munkatársa, kutatásvezető.
Az élők közé visszajáró holtak, a hazajáró lelkek legendája ősi múltra tekint vissza, az egyiptomiak, görögök, babiloniak is tartottak tőlük – mondta el Tracy Betsinger, New York Egyetem munkatársa.
Vámpírtörténetek Kelet-Európában a 11. századtól ismertek, a 17. századi újságok közöltek is ilyesmiket, például 1725-ben egy osztrák hivatalnok beszámolt arról, hogy egy szerb halott parasztember, bizonyos Petar Blagojevics kilenc falujabelit gyilkolta meg, míg végül szívét átdöfték egy karóval, vagyis a vámpírnak nem kellett feltétlenül emberi vért szívnia, holtából visszajárva akár szeme villanásával is gyilkolhatott.
Vámpír pedig lehetett bárki, akit nem kereszteltek meg, aki erőszakos halált halt, valamilyen járvány első áldozata lett, vagy egyszerűen csak nem volt helybéli– mondta el Gregoricka.
Az elképzelés, hogy a vámpírok vért isznak, akkor alakult ki, amikor pestis vagy más járvány miatt a holtak teteme hosszabb ideig temetetlen maradt. A bomló testet gázok puffasztják fel, ezért az élők gyakran úgy képzelték, hogy az életében például sovány ember azért hízott meg halála után, mert vért lakmározott – mondta el Gregoricka.
A Gregoricka vezette kutatócsoport az északnyugat-lengyelországi drawskói 17-18. századi temetőben 333 sírt tárt fel, ezek között 6 vámpírtemetkezést talált. A csontmintákat stronciumizotópos vizsgálattal elemezték, ami alkalmas arra, hogy megmutassa, hol élt valaki. A vizsgálatból kiderült, hogy mindegyik drawskói vámpír helybéli volt, egyiken sem lehetett felfedezni erőszakos halál nyomait, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a források szerint a környéken abban az időben megfigyelt kolerajárvány első áldozatai voltak.
Vámpír-temetkezés Olaszországban
Karosszékben: A stronciumizotóp-szint olyan mint egy földrajzi hely ujjlenyomata, jellemző egy-egy földrajzi környezetre. A stronciumizotóp vízzel, növénnyel, élelemmel bejut az emberi szervezetbe, beépül például a fogzománcba, s aránya elárulja, hogy valaki hol élt.
Ez is érdekes:
A fáraót összeesküvők ölték meg
Utolsó kommentek