Nagyon keveset tudni Leonardo 500 éve, vörös krétával megrajzolt törékeny, egyre halványuló rajzáról. Sokan misztikus erőt tulajdonítanak neki.

A világ egyik legrejtélyesebb önarcképét néhány napig megmutatják a nagyközönségnek Torinóban.

Létezik egy legenda az olasz városban, amely szerint, Leonardo önarcképén olyan mágikus a mester tekintete, hogy ha valaki erősen a szemébe néz, misztikus hatalmat nyer általa. Sokan úgy vélik, pontosan ezért menekítették titokban Torinóból Rómába a képet a 2. világháború alatt és nem kulturális vagy gazdasági megfontolásból – attól tartottak, hogy Hitler megszerzi és még nagyobb hatalomra tesz szert – írja a BBC.

Bármi is állhatott a döntés hátterében, annyi bizonyos, hogy a torinói Biblioteca Reale (Királyi Könyvtár) rendkívül értékes rajzai és kéziratai közül ezt az egyet vitték Rómába, és a mai napig nem tudni, hol rejtették el. Teljes titoktartás mellett menekítették el a képet olasz ügynökök, nehogy a nácik kezébe kerüljön és elvigyék – mondta el Giovanni Saccani, a könyvtár igazgatója a BBC-nek. A tartási körülmények azonban sokat ártottak a kép állapotának. Barnás-vöröses foltok jelentek meg a kép papíranyagán és teljesen eltűnt a források szerint 200 éve még látható latin felirat a bal alsó sarokból: Leonardus Vincius

A papír annyira törékeny és a károsodás annyira kiterjedt, hogy a szakértők úgy döntöttek, nem nyúlnak a képhez, hagyják a jelenlegi állapotot, és minden erejüket arra fordítják, hogy megállítsák az állagromlást. 1998-ban kialakítottak egy speciális termet, amely pormentes, egyenletes a páratartalma és a hőmérséklete és nem éri fény. Más értékes kézirattal és képpel együtt őrzik ott a becses alkotást, amelyet nem utaztathatnak, csakis külön miniszteri engedéllyel.

Mussolini és Hitler Rómában egy kiállításon

A képet több más alkotással együtt vette meg 1839-ben Károly Albert szárd–piemonti király, a szenvedélyes gyűjtő Giovanni Volpato műkincskereskedőtől. Hogy ő miként tett szert Leonardo képére, azt nem tudni, az azonban ismert, hogy 70 000 piemonti lírát kért a gyűjteményért. Akkoriban egy jól menő orvos évi keresete volt 1000 líra, vagyis csillagászati összegről volt szó, amit ugyan a király lealkudott 50 000-re, de így is nyolc évbe telt, hogy a teljes összeget kifizesse – mondta el Saccani.

Szakértők szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a rajz Leonardo (1452– 1519) önarcképe. Általában úgy tartják, hogy 1515 körül készült, de néhányan amellett érvelnek, hogy stílusa inkább Leonardo 1490-es évekbeli alkotásaihoz áll közel, márpedig a művész akkor még egyáltalán nem volt öregember. James Hall művészettörténész szerint azért szeretjük ezt a képet önarcképnek látni, mert nem maradt fenn Leonardóról biztosan azonosított önarckép és szeretnénk látni a zsenit fizikai valóságában is.

Ez is érdekes:

A közös ős elénk áll