A Keresztes Bibliát különös ábrákkal díszítették, ezek merészségét csak a kötet kalandos sorsa múlja felül.
Noha a biblia az Ószövetség egyes történeteit beszéli el, valójában a 13. századi Franciaországot kelti életre középkori váraival, kastélyaival, állig felfegyverzett, csatázó lovagjaival. Jól felismerhetők benne a kor legmodernebbnek számító fegyverei. A különös kézirat azonban nem maradt meg Franciaországban, eljutott Itáliába, majd Lengyelországba, onnan Perzsiába, Egyiptomba és végül Amerikába került.
A biblia olyan pazar kiállítású, hogy csakis királyi támogatással, feltehetően IX. Lajos francia király megrendelésére készült, és hét művész keze munkáját dicséri, de az alkotók nevét nem ismerjük.
A kézirat érdekessége, hogy a bibliai királyokat a középkori francia világ akkori modern lovagjaiként ábrázolja. A Keresztes biblia jeleníti meg a leggazdagabban az Ószövetség világát, és hogy a bibliai üzenetek még világosabbak legyenek az élők számára, a korabeli középkori környezetben jelenítették meg a történeteket – mondta el Peggy Fogelman, a Morgan Library & Museum igazgatója hozzátéve, valószínűnek látszik, hogy a kézirat IX. Lajos keresztes tevékenységének afféle propagandisztikus bemutatása.
A kastélyok, várak, a fegyverzet mind a 13. századi Franciaországot ábrázolja. Ugyanakkor nem az egész Ószövetséget közli, csak a Teremtés, a Kivonulás, Józsué, a Bírák, Rut és Sámuel könyveinek egyes részleteit.
Hogy a kötetet magával vitte-e a francia király a Szentföldre keresztes hadjáratán, azt nem tudni, az azonban bizonyos, hogy a biblia létezése óta sokat utazott. Az eredetileg képekből álló kötetet az útjai során latin, perzsa, júdeo-perzsa szövegekkel egészítették ki a mindenkori tulajdonosai. A latin beírások a legrégebbiek, 14. századiak, és Bolognában készülhettek. Mintegy 300 évvel később a kötetet már Bernard Maciejowskinél, Krakkó püspökénél találjuk. A perzsa beírás röviddel 1608 után keletkezett, miután a püspök valamivel korábban diplomáciai ajándékként elküldte I. Nagy Abbász perzsa sahnak Iszfahánba. Az utolsó, júdeo-perzsa bejegyzések röviddel 1722 után keletkeztek, miután Iszfahánt elfoglalták az afgánok. Egy afgán katona ellophatta a becses kötetet és eladhatta egy iráni zsidónak.
Ezek a szövegek a tulajdonost jelölik, illetve az ábrák jeleneteit magyarázzák többnyire koruk elképzelései szerint.
Végül a könyvet John d’Athanasi, egy Kairóban élő görög antikvárius szerezte meg, majd 1833-ban a Sotheby’s aukciós házon keresztül eladta Sir Thomas Phillippsnek. Az amerikai Morgan Library & Museum 1916-ban vásárolta meg Phillipps örökösétől, azóta az ő tulajdonukban van és most kiállításon mutatják be.
Kép: IX. Lajos
Karosszékben: IX. (Szent) Lajos (1214-1270) testesítette meg a keresztény lovagkirály eszményét: két keresztes hadjáraton is részt vett. Uralkodása alatt Franciaország nagyhatalommá vált katonai és kulturális szempontból egyaránt: uralma alatt alapították például a Sorbonne-t, s ekkor épült fel a Sainte-Chapelle, ahol feltehetően a Keresztes biblia is készült. Feleségétől, Provence-i Margittól 11 gyermeke született, Tuniszban halt meg vérhasban.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek