1958-ban régészek az északnyugat-iráni Hasanluban a vaskori citadella feltárása közben egy csodaszép, bár erősen rongálódott aranykehelyre bukkantak.

A 3000 éves kehely igazi szenzáció lett, a lapok címoldalaira került, bár régészeti környezete nagyon is sötét történetre utalt.

A kelyhet egy halott katona keze mellett találták meg. Őt és két társát jól láthatóan egy 2800 éve beomlott, égő épület darabjai zúzták halálra. A kutatók mind ez ideig nem tudták megválaszolni a kérdést, a három halott a citadella védői vagy éppenséggel a citadellát elfoglaló fosztogató ellenség közül került-e ki. A legfrissebb kutatási eredmények azonban azt valószínűsítik, hogy nem hősök voltak.

Hasanlut gyakran emlegetik az ősi Közel-Kelet Pompejieként égett régészeti rétege miatt, amely több mint 200 holttestet őrzött meg a hamuban és a törmelékben – mondta el Michael Danti, a Boston Egyetem régésze a LiveScience-nek. Ám a hamuból tragikus történet bontható ki.

Hasanlut először 8000 éve népesítették be, 1100-1200 éve már nyüzsgő, erődített város volt.  Azt azonban nem tudni, lakói milyen nyelven beszéltek, és milyen etnikumhoz tartoztak. Habár számos lelet került elő, írásos emlék szinte semmi – mondta el Danti.

A 2800 éves égett régészeti réteg vizsgálata azt mutatta, hogy a várost meglepetésként érte a támadás. A kutatók számos lefejezett holttestet találtak, másoknak a kezét vágták le. Egy embert például kettévágtak. Az áldozatok között sok nő és gyermek volt.

Az égett réteg tetején tömegsírt találtak, amelyben többnyire nagyon fiatal vagy nagyon idős halottak voltak, akiknek a koponyáján erős ütés nyoma volt felfedezhető. Ők nyilván túlélték a támadást, de miután a támadók rájöttek, hogy nem adhatók el jó pénzért rabszolgának, halálra verték őket. Itt egy népet szisztematikusan megsemmisítettek vagy identitásukat eltörölve hajtottak rabszolgaságba – mondta el Danti.

A lelőhelyet 1956 és 1977 között Robert H. Dyson, a Pennsylvania Egyetem munkatársa tárta fel az iráni Régészeti Hatósággal együttműködésben, de a lelőhely biztonságát csak nagy nehézséggel tudták megoldani, ezért sok tárgyat nem fotóztak le és dokumentáltak in situ, hanem feltárásuk után rögtön biztonságba helyeztek. Ezért nincs kép arról sem, miként feküdt a kehely a lelőhelyén eredeti állapotában. De a fellelhető forrásokból az derül ki Danti szerint, hogy a három katona egy lépcsőn kapaszkodott felfelé, amikor a ház rájuk omlott. Testük mellett a kelyhen kívül egyéb értékes tárgyakat, textilmaradványt, díszes öveket, fémedényeket és finoman vésett pecsétnyomókat találtak.

A katonák hagyományos katonaruhát viseltek, csúcsos, fülvédős sisakkal, kezükben tüskés buzogány volt.  Nagyon kétséges, hogy ezek az emberek az értékes tárgyakat éppen biztonságba akarták volna helyezni – mondta el Danti.

A gyilkos támadók feltehetően Urartuból (ma Törökország egy része) érkeztek, amely erre az időre naggyá fejlődött és katonai hadjáratokat vezetett Hasanlu környékére is. Nem sokkal azután, hogy Hasanlut lerombolták, egy urartui erődítményt emeltek a romokon.

Képek: A kehely restaurálás előtt és után, urartui katona (rekonstrukció), Hasanlu

Ez is érdekes:

Tátott szájú szörny vezetett nyomra