Az óriás termetű Bogatir (Hős) bal karját levágták és válla is eltört élete utolsó csatájában 1000 évvel ezelőtt.
A kutatók által Bogatirnak (Hős Harcosnak) elnevezett, a 11-12. században élt férfi legalább 25 cm-rel magasodott társai felé.
A kutatók érdeklődését gondosan kidolgozott nyughelye és halotti maszkja keltette fel, amelyek mind egykori különleges megbecsültségére utaltak.
Bogatirt már gyermekkorától harcosnak nevelhették. Eltemetésekor orrába medveagyart helyeztek jelezve erejét és hatalmát.
Mellkasára csúszott halotti maszkjával, díszes, eredetileg nyírfakéreg-dobozkában lévő tükörrel – bronzlemezzel –, amely a szemét és a száját fedte, kommunikált a kutatók szerint az istenekkel– írja a Siberian Times.
Ezeket a tükröket ugyanis amulettként a nyakban viselték, nem szépítkezésre szolgáltak.
A sírban 25, még ma is éles nyílhegy és letört fejű bronzhalacskák feküdtek.
Ez utóbbiakat szándékosan törhették ketté és tették így a sírba valamilyen rituálé részeként.
Bogatir lábához bronzüstben helyeztek ételt, hogy ne éhezzen túlvilági életében.
Fejéhez ló kantárgyűrűjét tettek, jeléül annak, hogy kiváló lovas volt. A csatában levágott karját eltemetésekor oldalához helyezték.
Az Omszk közelében lévő sír feltárása öt éve tart és Mihail Korusenko kutatásvezető régész szerint Bogatir most már készen áll arra, hogy bemutatkozzon az utókornak.
Úgy vélik, 40-es éveiben járt halálakor, és a hanti, manysi nép tagja lehetett. 180 cm magassága jócskán meghaladta a korabeli szibériai népek átlagmagasságát.
Képek: Bogatír rekonstrukciója, a tükör, a csontváz (The Siberian Times)
Karosszékben: A tudomány jelenlegi állása szerint legközelebbi nyelvrokonaink a manysi (vogul) és a hanti (osztják) nép. A 12. századtól egyre súlyosabb harcokat folytattak a terjeszkedő Novgorodi Fejedelemséggel. Harciasságukról híresek voltak.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek