Legalábbis ez a véleménye az Orosz Altáj Régióbeli Vének Tanácsának, akik úgy döntöttek, a 2500 éves múmiát el kell temetni.
A 25 éves kora körül elhunyt nő múmiáját 1993-ban találták meg. A vének szerint ezzel megbolygatták a lány nyugalmát és ez okozza az azóta megfigyelhető természeti katasztrófákat.
A Kr. e. 5. században élt nő annyira elvarázsolta a kutatókat, hogy több nevet is kapott: ő lett a Szibériai Jéglány, Ukok hercegnő, Altáj hercegnő, a helybéliek pedig Ochi-Balának hívják. Miként A tetovált nő visszatér c. posztban írtam, az Altáj-hegységben az orosz, kínai, mongol határnál lévő Ukok-fennsíkon találták meg a sírját. Eddig Novoszibirszkben vizsgálták a kutatók, többek között DNS-elemzést végeztek, feltárták a bőrén megmaradt gyönyörű tetoválásokat és elkészítették arcrekonstrukcióját.
2012-ben aztán visszaszállították az Altáj régióba, hogy ott múzeumban állítsák ki. Csakhogy sokan úgy gondolják, a lány valójában a legendás, mitikus ősük és sírját egykor az alvilág kapujában helyezték el, hogy őrizze az odavezető utat, de ennek hiányában most elszabadultak a gonosz erők és természeti katasztrófákat okoznak, például 2003-ban földrengést és idén nagy árvizeket.
Aktivisták évek óta kampányolnak amellett, hogy a hercegnőt a sírjába helyezzék vissza, most a vének tanácsa úgy döntött, hogy helyezzék sírba végleges nyugalomra – mondta el Akaj Kine az RT-comnak. Ehhez azonban meg kellene változtatni a jelenlegi törvényeket, amelyek nem engedik, hogy egy régészeti értéket eltemessenek. Ennek a hatóságok nincsenek is ellenére, ám a kutatók tiltakoznak. Még sok vizsgálat várat magára, és elemzéseik szerint a múmia állapota – a gondos tárolásnak köszönhetően – nem romlott feltárása óta.
Ráadásul a genetikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a hercegnő valójában az egykori Pazirik-törzshöz tartozott, akik nem őseik a most a területen élő népességnek.
A pazirik-népességhez genetikailag legközelebb állók jelenleg sokkal távolabb élő szibériai ket és szelkup népesség.
Képek: Ria Novosti
Karosszékben: A dolog további érdekessége számunkra, hogy – Diószegi Vilmos kutatása szerint - a szelkup népet források gyakran nevezték osztják-szamojédeknek, a ket népet pedig jenyiszeji osztjákoknak. Az osztjákok pedig a jelenlegi legelfogadottabb vélekedés szerint a legközelebbi nyelvrokonaink. A Kr. e. 6-Kr. e. 3. század között virágzott Pazirik-kultúrát a kutatók a szkítákkal rokonítják.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek