Elveszett maja várost és egy eddig teljesen ismeretlent is találtak a mexikói dzsungelben.
A délkelet-mexikói Campeche sűrű dzsungelében légi felvételek vezették nyomra az Ivan Sprajc, a Szlovén Tudományos Akadémia munkatársa vezette kutatócsoportot.
Az egyik városban kőszörnyeteg tátott szája képezte a bejáratot. A lelőhelyet az 1970-es években már megtalálta az amerikai Erich Von Euw, aki ezt a különös homlokzatot is dokumentálta egyéb kőépítményekkel együtt, és ezekről rajzokat is készített. Ám a Von Euw által Lagunitának nevezett városka helymegjelölése eltűnt és azóta a felkutatására tett minden kísérlet hiábavalónak bizonyult – mondta el Sprajc a Discovery Newsnak. A területen kisebb dombok vannak mindenfelé, egyelőre nem tudni, mit rejtenek, az azonosítást a jó állapotban megmaradt kőszáj Von Euw rajzaival való összevetése segítette.
A szörnyszáj a majáknál a föld istenségére utal, amely a termékenyéggel áll kapcsolatban. Ezek a szörnyszáj-ajtók a barlang bejáratát jelképezik, amely általában hitük szerint az alvilágba vezet le, ahol őseik laknak – mondta el Sprajc.
A kutatók palotaféle épületek maradványait is megtalálták, amelyek négy nagyobb tér köré épültek. Labdatér és mintegy 19 méter magas piramistemplom is volt a városban 10 magas sztélével, faragott kőoszloppal és 3 oltárral, amelyeket reliefek díszítettek és feliratok láthatók rajtuk.
Octavio Esparza Olguin, a Mexikói Egyetem szakértője szerint az egyik sztélébe a „711. november 29, a 4 katun ura által" szöveget vésték, ám a többi rész, amely talán neveket is tartalmaz, rossz állapotban van, erősen lekopott.
A kutatócsapat egy másik, hasonló méretű, eddig ismeretlen városra is ráakadt. Sprajc maja nyelven Tamchennek, mély kútnak nevezte el, mivel több mint 30, úgynevezett chultunt, földbe mélyített, palack alakú kamrát talált, amelyekbe az esővizet gyűjtötték. Néhány chultun több mint 13 méter mély – mondta el Sprajc.
Akárcsak Laguinitában, a házak Tamchenben is terek köré épültek. Tamchen és Lagunita 600 és 1000 között élhette virágkorát.
Képek: Az egyik kőépület, az egyik chultun, Von Euw egy rajza
Karosszékben: A maja naptárban és időszámításban a 20-as szám fontos elem. Így 1 katun 20 év. Három naptárat használtak, a haabot, amely 18-szor 20 napos hónapból állt kiegészítve 5 nappal, a tzolkint (260 napos, 13-szor 20 napos hónap) és a hosszú számítást, ezt a napok folyamatos számlálására és csillagászati célra alkalmazták.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek