Már tudják, miért öltek egy egész hadsereget 2000 éve a lápba, de arra nem számítottak, hogy ennyire embertelenek voltak a győztesek.
Miként arról Az egész hadsereget a lápba ölték c. posztban is beszámoltam, 2012-ben több mint 200 férfi, egy teljes hadsereg csontjaira bukkantak Dániában, az Alken Enge-tőzeglápban. A harcosok maradványain jól látszanak a kegyetlenkedések nyomai, törött csontok, bezúzott koponyák kerültek elő.
Az emberi maradványok mellett baltákat, bunkósbotokat, lándzsákat, pajzsokat is találtak.
A csontokon vágás, kaparás jeleit fedeztük fel, és több összezúzott koponyára bukkantunk. A kutatások kiderítették, hogy a kegyetlenkedés jóval a halál beállta után is folytatódott, az elesett katonák ugyanis legalább 6 hónapig feküdtek a csatatéren temetetlenül – mondta el Mads Kähler Holst, az Aarhus Egyetem munkatársa a Physorg.-nak.
A maradványokat azután összegyűjtötték, a húst lefejtették a csontokról, amelyeket összetörtek, mielőtt a lápba dobták volna levágott állatokkal és a borzalmas áldozati szertartáson használt edényekkel együtt.
Most már szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy pogány vallási szertartás folyt a „szent ligetben”, ahol a nagyobb csaták győztesei bemutatták a legyőzöttek csontjait, majd megszentségtelenítették azokat. Találtunk például egy botot, amelyre négy férfi medencecsontját húzták fel – tette hozzá Mads Kähler Holst.
A kutatók szerint a Krisztus születése körüli idők Észak-Európában igen zavarosak voltak, mivel a Római Birodalom egyre északabbra tolta határait maga előtt nyomva a germán törzseket, amelyekkel többször összeütközésbe keveredett, illetve az észak felé tolódó törzsek is harcoltak egymással.
A dán kutatók úgy vélik, a megtalált hadsereg germán volt, és saját népével keveredett összetűzésbe.
A rómaiak feljegyezték, hogy a germánok a legyőzött ellenfelek tetemeit véres szertartásokon megcsonkították meg.
Képek: középen a botra húzott négy medencecsont (Aarhus University és Skanderborg Museum)
Karosszékben: A leletek 2 méter mélyen voltak a tőzeglápban, amely jó állapotban őrizte meg azokat. Mint Halott lány a lápban c. posztban írtam, nem mindegy, hogy lápról vagy mocsárról beszélünk, a lápok vize ugyanis tápanyagokban és oxigénben szegény, ezért az elhalt élőlények anyagai nem bomlanak le bennük. A mocsarak ezzel szemben oxigénben dúsak, ezért a lebontó folyamatok gyorsak, s a beléjük került élőlények nem őrződnek meg.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek