Régóta keresték a római betörés nyomait, sokan már azt hitték, csak hencegtek a források.
Kutatók megerősítették, a rég elveszett római katonai tábort találták meg a türingiai Hachelbichben.
A 18 hektáros területen akár egy egész római légió is megpihenhetett.
A széles völgy, kevés terepakadály azt sugallja, hogy alkalmas volt a hely arra, hogy innen indítsanak támadásokat a keletebbre fekvő területek ellen.
Legalább 200 éve keresik a bizonyítékot, hogy rómaiak állomásoztak a Rajnától északra fekvő német területeken, de eddig hiába – mondta el Mario Küssner, Türingia szakrégésze, kutatásvezető a Science-nek.
Miután 9-ben a germán törzsek vereséget mértek a rómaiakra, azok felhagytak a reménnyel, hogy meghódítsák a Rajnától északra tanyázó törzseket. Mégis források azt említették, hogy alkalmanként római csapatok betörtek északabbra, talán hogy megbüntessék a római területeken portyázó germánokat.
Ezeket a forrásokat azonban a kutatók eddig nem tart
ották hitelesnek, úgy vélték, csak hencegések. A Hachelbich-lelőhely és a 2008-ban Hannover közelében felfedezett csatatér azonban azt bizonyítja, hogy nagyon is volt valóságalapja a forrásoknak, és a rómaiak átlépték az északi határt, ha politikailag vagy katonailag szükségesnek látták.
A lelőhelyet még 2010-ben találták meg egy autópálya építése során, feltárása azóta tart.
A téglalap alakú tábor sarkait lekerekítették, a tábor körül 1 m mély árkot ástak, ezek közül kettő több mint 400 méter hosszú volt.
A tábor északi részén egy újabb árokkal védett kaput építettek. Ez tipikusan római tábor volt, hasonlót nem építettek a germánok – mondta el Küssner. Az árkok jellegzetes részei voltak az egyszerű, de nagyon hatékony ideiglen
es római területvédelmi rendszernek: az árkok mögött elhullott tereptárgyakból alacsony falat emeltek, ezekbe magas karókat állítottak, így mintegy 3 méter magas és 3 méter széles védőfalat emeltek.
Kenyérsütő kemencék nyomait is megtaláltak, valamint kisebb tárgyakat, római katonai cipők szegecseit, és lószerszámokat. A tárgyak stílusjegyei és a szénizotópos mérések a tábor korát a 2. századra keltezik, ez azonban tág időkeret, nehéz azonosítani, pontosan melyik katonai eseményhez köthető.
Küssner szerint pontos datálás sokat segíthetne, ehhez pedig a legjobb egy éremlelet előkerülése lenne.
Képek: fenn egy Hermann-ábrázolás
Karosszékben: Arminius (Hermann) Kr. e. 18-ban vagy 17-ben született Segimerus, cheruszk hadvezér fiaként. 9-ben a teutoburgi erdőben legyőzte a Publius Quinctilius Varus vezette római hadat, amely 15 000 katonát vesztett. A vesztes csata következményeként a rómaiak a Rajna-Duna vonalától északkeletre eső területekre nem gyakoroltak jelentősebb befolyást. A győzelem után Arminius a germánokat Róma ellen egységbe akarta fogni, de nem járt sikerrel: 19-ben törzsének vezérei gyilkolták meg. Az 1930-as évektől a náci propagandagépezet szívesen példázta vele az igazi németséget.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek