Több mint ezer Buddha-szobrot találtak három kínai barlangban.
Bár az alkotások pontos kormeghatározása még tart, szakértők úgy vélik, az észak kínai Jangcsü megyében előkerült kőszobrok a Ming-dinasztia (1368-1644) idejében készültek – írja a China.org.cn.
A Ming-dinasztia a mongol eredetű Jüan-dinasztia összeomlása után került hatalomra. Egyes kínai források szerint ez a kor volt a legharmonikusabb kormányzati rend és a társadalmi stabilitás ideje az emberi történelemben, egyúttal ez volt az utolsó kínai han etnikumú dinasztia. A kő Buddha-szobrok készítése az Északi és Déli dinasztiáktól (420-589) kezdve a Tang-dinasztiáig (618-907) virágzott, ezért meglehetősen kevés ilyen szobor került eddig elő a Mingek korából.
A buddhizmust a Han-dinasztia (Kr. e. 206-Kr. u. 220) idején vezették be Kínába, miután az egyik császár álmában egy repülő aranyembert látott és azt Buddhával azonosította. Elterjedése azonban csak a Hat dinasztia idején (220-589) figyelhető meg.
A most előkerült 12-25 centiméteres szobrokat a barlang falába faragták – mondta el Jang Csi-fu, megyei kulturális igazgató a China.org.cn.-nek hozzátéve, hogy két barlangban felirat is említi a Ming-dinasztiát.
Bár a felfedezés ritka és értékes, nem teljesen szokatlan, egy templomban az 1950-es években 2000, míg 2012-ben 3000 Buddha-szoborra akadtak kínai régészek.
Képek: A most megtalált egyik szobor, Buddha a 2012-es feltárásból
Karosszékben: Gautama Sziddhártha (Kr. e. 563-483) a világ egyik legnagyobb vallásának, a buddhizmusnak a meghatározó alakja. Az északkelet-indiai Kapilavasztu városában uralkodó király fiaként Lumbiniben született és páli nyelven beszélt. Nem talált örömet a semmittevésben, ezért fiatalon elhagyta feleségét és csecsemőfiát és az igazság keresésének szentelte magát. Végül a Bódhifa (nagyon öreg szent fügefa a Mahabodhi-templomnál a mai India Bihar államban) alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, „megvilágosodottá” vált.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek