A Fekete Halálnak, a pestisnek volt egy különös jótékony hatása: azok az európaiak, akik túlélték pusztítását, hosszabb életűek lettek.
Európában először az 1300-as években söpört végig Európán a járvány. London középkori temetőiben feltárt pestis előtti és pestis utáni csontmaradványok vizsgálata azt mutatja, hogy az embereknek minden életkorban kisebb lett az elhalálozási kockázata az első pestis után, mint előtte. A pestist megelőző évszázadokban az emberek mintegy 10%-a élt tovább 70 évnél – mondta el a Live Science-nek Sharon DeWitte kutatásvezető, a South Carolina Egyetem antropológusa. A következő évszázadokban azonban 20%-ra emelkedett a 70 évnél továbbélők száma.
A Yersinia pestis-baktérium okozta pestis először 1347 és 1351 között okozott súlyos járványt Európában. A halottak száma 75 millió-200 millió volt, vagyis az európai népesség 30-50
%-a halt meg. Aki megfertőződött, néhány napon belül borzalmas szenvedések között meghalt. Egy ideig úgy vélték, a járvány nem válogatott, bárki elkaphatta, mostanra azonban bebizonyosodott, hogy elsősorban az időseket és a betegeket támadta meg.
Ez felvetette a kérdést: a pestis úgy működött, mint egy "szelekciós erős, amelynek az elesett emberek a célpontjai" - nyilatkozta DeWitte. Ha a pestisfertőzésre való fogékonyság esetleg genetikai eredetű - genetikai alapon gyengébb immunrendszer, vagy más betegség okán -, akkor feltehető, hogy azok, akik túlélték a kórt, gyerekeiknek erősebb géneket örökítettek tovább szívósabb pestis utáni népességet eredményezve így.
DeWitte a kérdés megválaszolására 464 csontmaradványt vizsgált meg, amelyek három, 11-12. századi,tehát pestis előtti temetőből származtak, illetve 133 olyant, amelyek 14-16. századi temetkezési helyről kerültek elő. A legkülönfélébb korú halottak különböző társadalmi csoportokhoz tartoztak.
A hosszabb élet jól megfigyelhető volt a pestis utáni halálozásoknál. Ennek oka lehet, hogy a pestis megölte a gyengébbeket, elesettebbeket, de lehet oka az is, hogy a megritk
ult számú népesség nagyobb arányban juthatott forrásokhoz. Történeti források említik például, hogy a pestis után a szegények étrendje jelentősen javult. Több húst, halat, és jobb minőségű kenyeret ettek. A legvalószínűbb azonban az, hogy a két hatás együtt érvényesült – mondta el DeWitte.
Képek: Pestis középkori ábrázolása, pestisdoktor, Alexandre Yersin
Karosszékben: Kevéssé ismert, hogy a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, az 1708-tól dúló pestisjárványban jóval többen haltak meg (410 ezren), mint az egész szabadságharcban (80 ezren). A pestis máig nem tűnt el, de részint immunisabbak vagyunk vele szemben, részint - mióta 1894-ben Alexandre Yersin, a Pasteur intézet munkatársa hongkongi kiküldetése idején azonosította kórokozóját, a Yersinia pestis baktériumot – részben tudják gyógyítani a megbetegedetteket.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek