Megfejtették a rejtélyes bejegyzéseket, amiket Homérosz Odüsszeiájának egyik kiadásában fedeztek fel.
M. C. Lang gyűjtő 2007-ben a Chicago Egyetem Könyvtárának adományozta igazi ritkaságokat is tartalmazó Homérosz-gyűjteményét. Ennek egyik darabja volt az Odüsszeia 1504. évi velencei kiadása, amiben a kutatók rejtélyes nyelven, 150 éve kézírással írt széljegyzeteket találtak. Úgy gondolták, hogy a bejegyzéseket valamikor a 19. század közepén írták, de valójában nem sokat tudtak az egészről.
Hogy feltörjék a kódot, a Library's Special Collections Kutatási Központja felhívást tett közzé, Lang pedig 1000 dollár (224 000 Ft.) díjat ajánlott fel annak, aki elsőként fejti meg a szöveget. A felhívást óriási érdeklődés övezte, számtalan megfejtő jelentkezett a világ minden tájáról.
A győztes végül Daniele Metilli lett, aki jelenleg egyetemi hallgató és közösen törte fel a kódot Giulia Accettával, aki jártas az olasz gyorsírásban és folyékonyan beszél franciául. Metilli a szöveget a 18. század végén a Jean-Félicité Coulon de Thévénot által kifejlesztett r
övidítési rendszerrel azonosította. A bejegyzések pedig többnyire a görög nyelvű kötet franciára fordított egyes szavai, illetve mondatai.
Metilli megfejtési módszerének bemutatásában kifejtette, hogy mivel a töredékszavak a francia nyelvre emlékeztettek, valamint azonosítani lehetett az 1854. április 25-i dátumot, abból indultak ki, hogy a széljegyzeteket valamilyen, a 19. század közepén Franciaországban használt gyorsírással írták.
Miközben átnéztek néhány olyan gyorsírási rendszert, amit a 19. században Franciaországban használtak, rátaláltak Thévenot rendszerére, amit Méthode tachygraphique, ou l'art d'écrire aussi vite que la parole (1789) című könyvében publikált. Ennek egy N. Patey által 1819-ben elvégzett átdolgozása egyébként on-line is elérhető bárki számára. Ezek után kerestek két, francia nyelvre lefordított Odüsszeia-kiadást, az egyik 1842-es, a másik 1854-66-os, és elkezdték a széljegyzetek lefordítását.
A Thévenot-rendszerben minden mással- és magánhangzónak van egy kezdő alakja, majd azok új jelekkel kombinálódnak, amik a szótagokat jelzik. A jelek függőleges elhelyezése nagyon fontos a rendszerben, mivel jelentésük aszerint változik, hogy vonal alatt vagy fölött vannak-e, ezért található a Homérosz-bejegyzésekben sok helyen vonal – idézi a UChicagoNews Metilli megfejtését, aminek részletes kifejtése a könyvtár honlapján itt érhető el.
Metilli és Accetta folytatja a kutatást, szeretnék azonosítani a széljegyzetek szerzőjét és megtalálni a kérdésre a választ: miért csak a kötet bizonyos részén vannak bejegyzések.
Képek: Special Collections Research Center
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek