A Neandervölgyi ember Európában már jóval fajunk megjelenése előtt a kihalás szélére került.
A nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálatok alapján jutott erre a következtetésre – írja a Phys.org.
A Neandervölgyi emberről eddig úgy vélték, hogy egész Európát és Nyugat-Ázsiát viszonylag stabilan benépesítette egészen fajunk, a modern ember megjelenéséig. Kutatásaink azonban nem támasztják alá ezt a régóta élő elméletet – mondta el Rolf Quam, a Binghamton Egyetem antropológusa, a kutatás egyik vezetője a Phys.orgnak.
A kutatás alapját 13 Neandervölgyi egyed mitokondriális DNS-elemzése adta, és a vizsgálat során világos minta bontakozott ki. Az 50 000 évnél idősebb, Nyugat-Európából, Nyugat-Ázsiából és a Közel-Keletről származó Neandervölgyi-csontmaradványokban nagyfokú genetikai variációt lehetett felfedezni, ami el is várható olyan fajoktól, amelyek hosszabb időn át nagy számban népesítenek be egy területet. Hasonló genetikai változatosság jellemzi például manapság fajunkat is. És ekkor jött a meglepetés, az 50 000 évesnél fiatalabb, Nyugat-Európából származó Neandervölgyi-csontmaradványok sokkal kisebb genetikai változatosságot mutatnak, még a mai Izland lakosságáénál is kisebbet.
Ez arra utal, hogy a Nyugat-Európa területén élt unokatestvéreinket 50 000 évvel ezelőtt demográfiai krízis érte, a népesség száma drasztikusan csökkent és nagy területek váltak lakatlanná hosszabb időre. Ez a krízis időben egybeesett egy rendkívüli nyugat-európai lehűléssel. Majd kicsit később ezt a területet újra benépesítette egy, a környékről érkező kis létszámú csoport, bár hogy pontosan honnan érkeztek, az egyelőre még nem világos – mondta el Quam a Phys.orgnak.
A tény, hogy a Neandervölgyiek Nyugat-Európában majdnem kihaltak, de sikerült valamennyire talpra állniuk jóval a fajunkkal való találkozás előtt, alaposan meglepett minket. Ez ugyanis azt mutatja, hogy unokatestvérünk jóval érzékenyebb volt a legutóbbi jégkorszakban megfigyelhető drámai éghajlatváltozásokra, mint azt korábban gondoltuk. Ez pedig legalábbis azt jelenti, hogy anyagi kultúra, illetve technológiai segítség nélkül az éghajlatváltozással szembeni biológiai alkalmazkodásnak van egy határa – mondta el Love Dalén, a Svéd Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás másik vezetője a Phys.orgnak.
Nagyon nagy valószínűséggel, az Európában élő Neandervölgyi embert már megrázta egy demográfiai stresszhelyzet, amikor fajunk, a modern ember megjelent a színen – mondta el Quam.
A kutatók eredményeiket a Molecular Biology and Evolution c. szaklapban közölték
Képek: Neandervölgyi gyerek rekonstrukciója (Natural History Museum, London), a vizsgálatba bevont egyik Neandervölgyi-maradvány a spanyolországi Valdegoba-barlangból, lenn Neandervölgyi rekonstrukciója (Planet Science)
Karosszékben: A Neandervölgyivel kapcsolatban mindig ott bujkál a nyugtalanító kérdés: ki vagy mi okozta kipusztulásukat. Sokan gondolták úgy, hogy kihalásukért fajunk, a modern ember a felelős. Az új kutatási eredmény most tisztázhatja a modern embert a gyanú alól.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek