A lovak feje a másik mellkasán nyugodott.
2013-ban útépítést megelőző régészeti feltárás során különös dologra bukkantak régészek a franciaországi Bar-sur-Aube-ban.
Miközben Agrippa 4. századi térképén, a Tabula Peutingerianán jelölt utat akarták megtalálni, egy árokrendszerre bukkantak, amelyben lótetemek voltak.
A kacskaringós árkot 45 méteren át tudták követni, utána már beépített terület következett, de a feltárt szakaszban több mint 40, gondosan elhelyezett lótetemet fedeztek fel. A lovakat szorosan egymás mellé fektették, mindegyiknek a feje a másik mellkasán nyugodott – írta Annie Viannet, az Ile-de-France Terület Felügyeletének munkatársa az Inrap honlapján.
A lovakat rövid időn belül temethették el, mivel csak ebben az esetben helyezhették ilyen gondosan el őket. Csak patkókat és hámmaradványokat találtak mellettük. Erős testalkatuk alapján úgy vélik, igavonók lehettek.
A kutatók nem tudják, miért és kiknek voltak ilyen kedvesek ezek az állatok és miért kellett meghalniuk. Egyelőre csak találgatnak.
Esetleg a napóleoni háborúk idején ölték meg őket. A Bar-sur-Aube-i csatában 1814. február 27-én a franciák ütköztek meg az osztrák, bajor, orosz szövetséges csapatokkal. A harcban, amit a szövetségesek nyertek meg, főleg lovasság vett részt, feljegyezték, hogy rengeteg ló is odaveszett, ám a 19. század elején még nem használtak ilyen kacskaringós árokrendszert védekezésre.
Pontosan száz évvel később, 1914-ben a városban volt Joffre marsall parancsnoksága. A várost valóban megerősítették és katonai árkot is kiépítették körülötte, sőt a Kék Kereszt által a csatákban résztvevő állatok gyógyítására szánt kórház is a közelben működött, mégis a kutatók valószínűbbnek tartják a harmadik lehetőséget, a 2. világháborús halált.
Források bizonyítják, hogy a német megszállók lovakat rekviráltak a környéken és a városban 1941-ben működtettek állatkórházat is. A maradványokon nem látszik robbanás okozta sérülés és eutanáziának sincs nyoma, a legvalószínűbb, hogy robbanástól származó égési sérülés okozta pusztulásukat.
Az állatokat feltehetően elvonszolták az árok széléig, amelyik még élt, azt a fül mögé mért erős ütéssel megölték, majd óvatosan az árokba görgették őket.
Képek: fenn és lenn állatmentő és állatkórház az 1. világháborúban (és bluecross.org.uk) és az egyik tetem (INRAP)
Karosszékben: A Tabula Peutingeriana középpontjában természetesen Róma van, innen származik a mondás, Omnes viae Romam ducunt, Minden út Rómába vezet. Az állatokat gyógyító Kék Kereszt az a világháborúkban kórházakat működtetett a harctéren a megsérült lovak gyógyítására.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek