Briliáns, de ijesztő. A tudós archetípusa.
Megnyugtató tudni, hogy képes megoldani a kibogozhatatlannak látszó problémákat, de Sherlock - és a tudomány - iránt érzett szeretetünkbe mindig vegyül egy csipet borzongás – írja a Guardian annak kapcsán, hogy vetíteni kezdik a nagy sikerű BBC Holmes-sorozatának 3. évadát Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben.
Úgy tűnik, soha meg nem unjuk Sherlock Holmes-t. De vajon miért? Hiszen a figura szinte antihős: érzéketlen, arrogáns, rossz természetű, nincsenek szerelmi ügyei és társaságkerülő. Sir Arthur Conan Doyle főhősét „számológép-„ként jellemezte. És talán éppen ez a vonzó benne – Holmes nemcsak rejtvényfejtő, de maga is talány.
Számtalan módon dolgozták már fel alakját - helyezték különböző korba, sőt nembe is -, egy dolog azonban mindig változatlan: tudós, vagyis elegye minden sztereotípiának, amit valaha is tudósokról gondoltunk – magányos, befelé forduló, vakmerő, kissé embertelen, könyörtelen, megszállott, fantáziadús és ragyogó elme.
A viktoriánus kor, amelyben megjelent, át volt itatva a tudománnyal. Ekkor született meg Charles Babbage valódi "számológépe", a modern számítógépek előfutára. Az irodalom detektívfigurái - Edgar Allan Poe Dupinje, Jacques Futrelle Gondolkodó Gépe - is e kor szülöttei, akik büszkék arra, hogy a rejtélyek megoldásához szisztematikusan, de érzelemmentesen viszonyulnak.
Holmes maga is azzal kérkedik, hogy hiányoznak belőle az érzelmek - ahogy magát jellemzi: agy vagyok, minden, ami ezen kívül bennem van, kiegészítés csupán.
De Conan Doyle azt is nagyon jól tudta, hogy egyetlen tudós, legyen az irodalmi hős csupán, sem képes meglenni kizárólag hideg, gépi logikával. A fantáziátlan, konok adatgyűjtő – az a szerep, amit Doyle kissé barátságtalanul az egész hivatásos rendőrségre kioszt – csak kis részét képezi a tudósokról bennünk élő sztereotípiának. Tehát Holmes is más kissé: a világtól elvonult különc bohém, aki szívesen bízza magát ösztöneire és megérzéseire.
Ezeket a látszólag egymásnak ellentmondó tulajdonságokat egybeötvözve válik Holmes sokkal élethűbb tudóssá, valóságosabb emberi lénnyé, mint bármelyik kitalált riválisa. Éppen esendő emberi vonásai teszik oly alkalmassá a számtalan feldolgozásra – mindegyik új Holmes egész tárházát adja az új vonásoknak, amelyek hol az eredeti karakter kábítószerezésére, hol hegedűjátékára építenek.
Amint Holmes mondja a Bíborvörös dolgozószobában: „Az élet olyan, mint egy színtelen pamutgombolyag, egyetlen bíborszínű szállal: ez a gyilkosság, ezt a szálat kell kibogoznunk, mégpedig teljes hosszában.” (http://leiterjakab.blog.hu/2010/05/26/klasszikus_a_biborvoros_dolgozoszoba_is_felreforditas fordítása)
Talán ez az, ami lenyűgöz mindenkit Holmes-ban, és a tudományban. Megnyugtató a gondolat, hogy legyen bármennyire is ijesztően érthetetlen egy probléma, van rá megoldás, és létezik olyasvalaki, aki képes azt megtalálni. Az külön öröm, hogy ehhez Holmes inkább a logikát, a képzelőerőt és alkalmanként utcai csibészeket használ, semmint érthetetlen kütyüket és valamiféle szuperhatalmat. Azért persze keveredik valami nyugtalanító is Holmes, és a tudomány iránt érzett szeretetünkbe, soha nem tudhatjuk biztosan, hogy meddig képesek elmenni az igazság keresésében – írja a Guardian.
Képek: Sir Arthur Conan Doyle (fentről a második), Charles Babbage, lenn a Baker Street 221b ma múzeum
Karosszékben: Charles Babbage-t (14791-1871) a matematikai táblák hibái vezették arra, hogy „gőzgéppel” végeztesse a fárasztó számolási munkát, amibe így nem csúszhat hiba. Differenciálgép névre keresztelt modelljét be is mutatatta a Királyi Asztronómiai Társaságnak 1821-ben. Az a cél vezérelte, hogy polinomtáblákat alkalmazzon számszerű ábrázoláshoz (ezt nevezte differenciálásnak). A Társaság helyeselte a tervet, és az angol kormány 1500 fontos díjat is ítélt neki a kivitelezésre, de a gép soha nem készült el. Második gépéhez Babbage nyomtatót is tervezett. Babbage-t sok más tudományos kérdés is érdekelte, de például az egységes postai díjszabás elméleti alapjait is ő alkotta meg. Híres volt különcségéről.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek