A HufPost összegyűjtött tíz olyan kutatót, akik az életüket kockáztatták tudományos kísérleteik során. Íme, ezekből hat.

1. Isaac Newton optikai kísérletei során saját szeme és járomcsontja közé egy hosszú tűfélét szúrt, amellyel belülről nyomta a szemgolyóját, arról számolt be, hogy fehér és színes karikákat látott, szerencsére túlélte és meg sem vakult.

2. A kínai Van Hu a Ming-dinasztia magas rangú tisztségviselője az 1500-as években elsőként indult Holdutazásra. Széke alá 47, lefelé fordított rakétát erősíttetett, amiket 47 szolgáló egyszerre gyújtott meg. A robbanás után sem a tudóst, sem a széket nem találták, valószínűleg porrá égtek, de a kínai hagyomány úgy tartja, a feltaláló elérte a Holdat. Tiszteletére nevezte el az utókor a Hold egyik kráterét Van Hu-kráternek.

3. Nicolae Minovici román kriminológus, orvos többször felakasztotta magát a 20. század legelején, hogy megtudja, mit éreznek az akasztásra ítéltek halálukkor. Először csak fektében akasztott kötelet a nyakába, aminek másik végét addig húzta, amíg eszméletét kezdte veszteni. Ezután nyakában a hurokkal segéde húzta felfelé, amíg nem intett, hogy elég. Ezt kétszer ismételte meg, néhány másodpercig bírta, de az utolsó után 1 hónapig fájdalommal nyelt.

4. A német Werner Forssmann 1929-ben saját magán bizonyította, hogy meg lehet szondázni a szívet. A bal könyökhajlatban lévő vénáján keresztül katétert nyomott fel a saját szívéig, miközben röntgenképernyőn figyelte, hogyan hatol fel a katéter a jobb szívpitvarba. Forssmann főnöke úgy vélte, ilyen bűvészmutatványokkal fel lehet lépni egy cirkuszban, de nem egy tisztességes klinikán, és kirúgta. Kutatásaiért Forssmann 1956-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

5. John Paul Stapp amerikai orvosezredes az űrkutatásban játszott fontos szerepet. Önként jelentkezett, hogy kipróbálja, miként viseli el az ember szervezete a gyorsulást. 1954 decemberében annak ellenére, hogy tudta, hogy megvakulhat, a kaliforniai sivatagban egy rakétaszánkón álló helyzetből 5 másodperc alatt több mint 1000 km/h-ra gyorsult fel, 1,4 másodperc alatt pedig megállt, eközben a szervezete 45 g-t viselt el. Szemében az erek megpattantak, átmenetileg megvakult, és egész életére látáskárosult lett.

6. Sokáig úgy vélték, a gyomorfekélyt stressz okozza, az ausztrál Barry Marshall azonban baktériumra gyanakodott, de senki nem hitt neki, ezért 1982-ben Helicobacter pylorival „gazdagított” húslevest ivott, s miután észlelte magán a tüneteket, antibiotikummal kikezelte magát. 2005-ben orvosi Nobel-díjat kapott.

Képek: John Paul Stapp gyorsulása, a román orvos önakasztása, Newton rajza kísérletéről

Karosszékben: És a ráadás: a magyar kutatók közül Meduna László neurológus úgy gondolta, olajkámforral hatékonyan lehet kezelni a skizofréniát. Először 1934-ben magának injekciózta be a szert, csak utána adta betegeinek. Bár sokan vitatják módszerét, több katatóniás beteget meggyógyított, 1943-ban Nobel-díjra jelölték.

Ez is érdekes:

Földön kívüli múmia, vagy az év régészeti csalása?