Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) Nagy Sándor (2) nagy sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) Tudorok (2) tudorok (4) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

A földművelés majdnem kiirtotta Európát

2013.10.02. 18:24 :: Juhari Zsuzsanna

Az új találmány, a földművelés viharos gyorsasággal terjedt Európában 8000 éve, ám majdnem kiirtotta Európát.

med.jpg 

A Stephen Shennan, a University College London elméleti régészprofesszora vezette kutatócsoport jutott erre a különös megállapításra, miután Dél-Franciaországtól Dániáig 12 európai régió régészeti, demográfiai és klimatikai adatait egybevetette. Kutatási eredményeiket a Nature Communicationsben közölték – írja a Past Horizons.

A földművelés tudománya mintegy 10 000 éve alakult ki nagyjában a mai Anatólia (Törökország) és a Termékeny félhold (Közel-Kelet, Egyiptom) területén.

Az akkoriban vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Európába az Égei-tenger felől érkezett mintegy 8500 éve és körülbelül 7800 évvel ezelőtt már elérte a mai Franciaország területét is, a mai Britanniában, Írországban és Észak-Európában pedig 6000 éve jelent meg.

Mindenütt, ahova elért drasztikus életmódbeli változással járt, alapvetően változtatta meg a termelést, a fogyasztást, a vándorlást felváltotta a letelepedett életmód.

A kiszámíthatóan megtermelhető élelem mindenkinek vonzó megoldást jelentett, s valóban eleinte nagyarányú népességnövekedéssel járt, amit azonban – a kutatók legnagyobb meglepetésére – drámai népességcsökkenés váltott fel. Legalábbis ezt mutatta ki a rendelkezésre álló adatok új elemzése, a tárgyak korának szénizotópos mérése és ezek egybevetése Európa késő mezolitikus és kora neolitikus nsettlt-spl.jpgépesedési viszonyaival.

Így derült ki, hogy a földművelés elterjedése utáni átmeneti fellendülés után nagyon hamar nagyméretű népességfogyás következett be, amely egyes területeken elérte a 30-60%-os csökkenést is, vagyis olyan drámai mérvű volt, amihez foghatót csak sokkalta később, a középkorban a pestis, a „Fekete Halál” okozott Európában.

A kutatók szerint egyértelműen megállapítható, hogy a furcsa és félelmetes jelenséget nem az éghajlati viszonyokban beállt változások okozták. De hogy mi, arra jelenleg nincs válasz.

Megdöbbentő, hogy az emberiség egyik legmeghatározóbb evolúciós lépése, a földművelés gyors euncomms3486-f1.jpgrópai elterjedése után nem sokkal széles körű társadalmi összeomláshoz vezetett – idézi a Past Horizons Sean Downey, a tanulmány társszerzője szavait, aki azt is elmondta, jelenleg csak találgatnak, mi lehetett ennek az oka. Talán a kezdeti nagyobb népsűrűség okozta stressz és betegségek, járványok állhattak a hátterében.

Kép: Késő mezolitikus nő gyermekével (Mauro Cutrona rekonstrukciója), kora neolitikus település (rekonstrukciós rajz, BBC)

Karosszékben: A tanulmány itt olvasható teljes terjedelmében. Gondolom, a betegséget a csontmaradványokon ki lehet mutatni. Valóban nagyon rejtélyes a dolog, hiszen pontosan azért terjedt olyan gyorsan az új ismeret, mert kiszámíthatóbb, biztonságosabb élelemforráshoz vezetett. Van, aki szerint esetleg valamilyen migrációs folyamat áll a háttérben.

turkey.JPG 

Ez is érdekes:

Szépség a kalózok menedékében

22 komment

Címkék: őskor földművelés neolitikum mezolitikum

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr25547995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandigyerek 2013.10.03. 08:36:59

A gyűjtögetés során sokkal változatosabb volt az étrend, mint a földművelés elterjedése után. Mivel-gondolom- evolúciós léptékkel ez túl gyorsan játszódott le, lehetséges hogy hiánybetegségek, vagy szervi problémák okozhatták a népességfogyást. Persze ez csak egy elmélet.

Gyingizik 2013.10.03. 11:09:29

Mintha a Kárpát-medence (több neolitikus kultúra találkozási pontja, további, nyugati kiterjedés kiindulópontja) nem szerepelne az ábrán. Sőt említve sincs, holott pl. Tisza- kultúra, egyike volt a legfejlettebb neolitikus kultúráknak fejlett szakrális központtal (Csősz Polgár), Európa szerte ismert obszidián lelőhellyel.

Bobby Newmark 2013.10.03. 13:43:08

Azt hittem, hogy az általánosan elfogadott elmélet az az (tehát nem csak találgatás kategória), hogy a letelepedett, állattartó társadalom az állatokkal szoros együttéléstől begyűjtött egy rakás, embert is fertőző betegséget (sertés- és madárinfluenza ismerős?).

Aztán mi itt Európában megszereztük lassan a nyájimmunitást, aztán amikor átvittük Amerikába, azt az indiánok nagyon benyalták.

Juhari Zsuzsanna 2013.10.03. 17:28:04

@Gyingizik: valóban nem szerepel a 12 vizsgált hely között, pedig tényleg a földművelés beáramlásának egyik kapuja volt. Kiváncsi lennék erre a területre is igaz-e ez a népességcsökkenés.

Urfang 2013.10.07. 08:05:30

Induljunk ki abból, hogy az új földműves kultúra elterjedésével lecsökkent a településszám és nagy népességkoncentráció jött létre. Összevetve ezt azzal, hogy ekkor még mindig szép számmal akadtak vándorló vad prehisztorikus hordák, elképzelhető hogy az előbbiek könnyen kiirthatóvá váltak egy nagyobb horda bevándorlása során.

Egyrészt nagy számban együtt voltak, nem pedig szétszórt apró nemzetségekben, másrészt kevésbé voltak mobilak mint a vadász gyűjtögetők, a körülmények pont jók voltak egy irtóhadjárathoz. Persze lehet, hogy valami járvány is bejátszott a kombóba, de ennek nagyon tömeggyilkosság szaga van.

Gyingizik 2013.10.07. 10:47:04

@Urfang: De épp ez a lényeg, hogy a vándorló horda a neolitikumban nem lehetett nagyobb pár tucat embernél (vadászó-gyűjtögető életmód miatt), míg a településekben már (te is írtad) nagyobb volt a népességkoncentráció a letelepedett életmód miatt. Így a vándorló "horda" nem irthatott ki ilyen sok embert. Max lovas nomád pásztorok, de ezek még 6 ezer éve nem voltak. De ha lett is volna, miért irtotta volna ki a letelepedettet? Logikusabb lefejezni az elitet, a többi 98%-on meg uralkodni, adóztatni.

Urfang 2013.10.07. 17:20:55

@Gyingizik: Oké, akkor tovább fejtem, képzeljünk el egy olyan folyamatot, ahol a különböző tényezők egymásra is hatnak, egymást erősítik. A folyamat előtt a vándorló hordák is kisebb számúak lehettek, de amikor megjelentek a népes központok, azokat már nem tudták lerabolni. Mit tehettek ekkor, ha nem volt kedvük nekik is földtúróvá válni? Összeállhatott 4-5 horda és levadászhatott egy egész központot. A zsákmány tetemes volt, elég ahhoz hogy összetartsa a megahordát, akik ezentúl a szegényebb családias csoportok helyett inkább a gazdag központokra hajtottak. Így a termelő központok maguk tették lehetővé a megahordák kialakulását.

A folyamat pedig úgy vezetett el a tömeges kihaláshoz, hogy az európai központok feldúlása után a megahordáknak nem maradt több megazsákmány, miközben már maguk is túl nagyra nőttek ahhoz, hogy a hagyományos módszerekkel fenntarthassák magukat. A végjátékban akár a zsákutcába futott megahordák is egymásnak eshettek. "Megahorda" alatt egyébként csak több száz, vagy több ezer fős bandát értek, akik állatra és emberre vadásztak, a letelepedett földművesekből az ilyen fajta a saját létszámának többszörösét is lazán legyőzhette.

Adóztatásról, elitről, meg uralkodásról szerintem korai beszélni. 6000-8000 éves távlatról beszélünk. A központokban lehet megvolt már a csírája ezeknek, de az igazán vad ősi vérszomjas hordák aligha finomkodtak. A vikingek már entellektüelek voltak hozzájuk képest, az ilyen ősi hordák viszont ha lecsaptak, akkor ott nem sok túlélő maradhatott.

Cpt. Flint 2013.10.09. 12:28:15

akár olyasmi is állhat a háttérben, hogy a termesztett növényeket sújtotta valamilyen csapás. pl. egy rossz időjárású év (akár vulkanikus okból való egész éves "tél", vagy szélsőségesen aszályos nyár), kártevőgradáció ("sáskajárás"), járvány (valószínűleg még elég egysíkú volt a növényválaszték és a szaporítóanyag is pár helyről terjedhetett szét, ez a "monokultúra" és kis genetikai változatosság kedvez a növényi járványoknak). a mobilitását vesztett, környezetét már egyéb tekintetben részben felélt, állattenyésztéssel még nem foglalkozó, nagyobb népsűrűségű, tartalékokkal nem rendelkező népességet egy aratás kiesése is azonnal a tömeges éhhalálba sodorhatta. ez az újabb kori éhínségek történetéből is látható.

bloggerman77 2013.10.09. 12:51:15

Azt tudni kell, hogy a neolit embere nem volt 100%-ban földművelő, mert az akkori növények olyan gyenge termést hoztak, hogy abból nem lehetett volna megélni. Pl. akkoriban a tönkölybúzát termelték, aminek a kalászában alacsony a szemszám, és ennek is kb. 50%-a az aratás előtt kihullik, tehát nem betakarítható.

Ezért a Kárpát-medencei neolitikumban jelentős volt a vadászat, sőt a gyűjtögetés is, megettek mindent ami élt s mozgott.

De mindezek mellett az emberek fizikálisabban gyengébbek voltak a rosszabb táplálék miatt, mint a tisztán vadászó előző generációk, és mint írták előttem, megjelentek az állatról emberre átterjedt fertőző betegségek, pl. a TBC ami tipikus szarvasmarha betegség eredetileg.

bloggerman77 2013.10.09. 12:52:32

Ez a népesség visszaesés a Kárpát-medencében is végbement, több évezredes lakatlan periódusok fordulnak elő. A földművelés először a kései bronzkorban válik népességeltartó gazdasági ágazattá, a középkorig használt technikai megoldások pedig a La Téne-korszakban a kelták gazdasági forradalmával jelentek meg.

David Bowman 2013.10.09. 16:53:31

A kolera lehetett. Teleszarták a környéket, mégse mentek odébb.

Gyingizik 2013.10.11. 11:50:48

@Urfang: Tetszetrős elmélet, de csak elmélet. Nincs bizonyíték a mega hordákra - ahogy persze az ellenkezőjére sem. Adóztatás meg mehetett pl. egészen primitív módon is - pl. élelem, rabszolgák stb.

Gyingizik 2013.10.11. 11:53:25

@bloggerman77: Hol olvastad a több ezer éves lakatlan periódusokat? Más források folyamatosan lakott Kárpát-medencéről beszélnek. Sőt, Közép-Európában - így nálunk is - genetikusan ugyanazon alap népességnek a folyamatos jelenlétéről a neolitikum kezdete óta.

Urfang 2013.10.11. 18:11:55

@Gyingizik: Ilyen ez az őstörténet. Sok bizonyítékot ne várj, csak annál több spekulációt. Ez az elmélet is mire épül itt? "a rendelkezésre álló adatok új elemzése, a tárgyak korának szénizotópos mérése és ezek egybevetése Európa késő mezolitikus és kora neolitikus népesedési viszonyaival". Ez sem hangzik túl egzakt valaminek.

Az olyan vándorló vadász hordáknak, akiknek nem volt szállásterületük, hanem a vándorlás volt az életmódjuk, aligha érte meg elvenni egy keveset, hogy aztán visszajöhessenek még egy-egy kevésért. Akkor már inkább kinyírni mindenkit, felzabálni mindent, és tovább állni. Ez a módszer pedig sokkal könnyebben elnépteleníthetett egy régiót, ha ott nem szétszórt csoportok, hanem népes települések voltak.

Adóztatni inkább annak éri meg, aki már maga is felhalmoz és letelepedik, azoknak kevésbé, akik mobilak és állandó mozgásban vannak.

Fekete Sámuel 2013.10.23. 20:35:59

Én elsősorban bacilusra tippelek. Népsűrűségnövekedés ezzel jár.

A B tippem pedig az, hogy ugyanaz zajlott le, mint az élet kialakulásánál: először voltak a kemoszintetizálók (vadászok-gyűjtögetők), aztán a növények (földművelők), aztán a növényevők (ezek irtották ki fél Európát), végül pedig a ragadozók (azok a harcosok, akik a földművesrabszolgáikat kizsákmányolták és egyúttal védelmezték).

Fekete Sámuel 2013.11.09. 21:41:50

Sőt, C tipp: termelték a növényt, de az "ugar" fogalmát nem ismerték, nem is trágyáztak. A következmény: talaj kimerült, nem volt több kaja, mind meghaltunk.

Fekete Sámuel 2013.11.10. 12:02:25

D tipp: nem is haltak ki, csak a földművelésre átállás olyan formában módosította a vallásukat, hogy leszoktak a temetésről (például mert nem akarták az Életet Adó Termőföldistent hullákkal megharagítani).

Vagy átszoktak olyan temetkezési formára, ami jóval kevésbé időtálló halottakat termel. Például addig a mélyen eltemetett, nehéz kővel fedett sírok helyett csak simán elkaparták 40 centi mélyre a halottat.

Ez esetben tehát nem csökken a népesség, csak kib×tak a régészekkel.

Fekete Sámuel 2013.11.11. 08:18:57

E tipp: valahol olvastam, hogy Európában a korai földművelők és a halászó-vadászók vagy 2000 éven át egymás mellett éltek, és nem keveredtek egymással.

Elképzelés az események következő lefolyása:
- földművelők bejönnek, és mivel nekik sokkal több az ételük, túlszaporodják a halászó-vadászókat
- halászó-vadászok majdnem elfogynak
- földművelők néhány generáción át élvezik a sok ételt és a földművelésből származó magas életszínvonalat. Ezalatt elszoknak a harctól.
- halászó-vadászók erőre kapnak, és mivel ők életmódjukból adódóan nem szoktak el a harctól, innentől már egy harcos vs. paraszt feloszlás van, ahol ugye 1 harcos rabságban tud tartani 10 parasztot és elvenni a kajáját.

Ezt persze a parasztok nyilván nem csinálták nagy örömmel, de hát aki látástól vakulásig földet túr, az nincs egy szinten azzal, aki látástól vakulásig harcol és vadászik.

ostvan2 2014.04.10. 18:11:28

A saját történelmünkből ismert a tatárjárás. Azok sem a hosszútávú terveiktől váltak híressé. Vagy a török hódoltsági területek is gyakorlatilag elnéptelenedtek, mire kiűzték őket. Ezeket lehetne analógiának felhasználni.

Le Orme 2014.04.10. 20:07:48

Elolvastam az eredeti angol tanulmányt. Nincs meggyőző bizonyíték a népességingadozásra, a régészeti leletek gyakoriságának időbeli változásával helyettesítik a népsűrűséget; a leletek azonban sok ok miatt térhetnek el időben. De ez nem baj, mert az újkorig mindig is a jelentős népességszámingadozás volt a jellemzője a nagyrészt földművelésből élő populációknak (szembe az állattenyésztéssel is foglalkozóknak, amelyek sokkal stabilabbak voltak). Az ingadozás oka egyszerű: rossz időjárás, rossz termés, a terméskiesést importból nem lehet pótolni a szállítási lehetőségek szűkössége miatt, ezért a rossz termés legsérülékenyebb népesség egy részének éhhalálával járt. Ez még a 17-ik századi Európára is érvényes volt, de kisebb körzetekre korlátozódva, vagyis nem országos méretekben.
Ennek fényében a magyar cím többszörösen félrevezető: nem egész Európát „irtotta ki” a földművelés, hanem kisebb régiókban voltak rendszeres népességcsökkenések, és nem kiirtódások.
süti beállítások módosítása