Az új találmány, a földművelés viharos gyorsasággal terjedt Európában 8000 éve, ám majdnem kiirtotta Európát.

A Stephen Shennan, a University College London elméleti régészprofesszora vezette kutatócsoport jutott erre a különös megállapításra, miután Dél-Franciaországtól Dániáig 12 európai régió régészeti, demográfiai és klimatikai adatait egybevetette. Kutatási eredményeiket a Nature Communicationsben közölték – írja a Past Horizons.

A földművelés tudománya mintegy 10 000 éve alakult ki nagyjában a mai Anatólia (Törökország) és a Termékeny félhold (Közel-Kelet, Egyiptom) területén.

Az akkoriban vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Európába az Égei-tenger felől érkezett mintegy 8500 éve és körülbelül 7800 évvel ezelőtt már elérte a mai Franciaország területét is, a mai Britanniában, Írországban és Észak-Európában pedig 6000 éve jelent meg.

Mindenütt, ahova elért drasztikus életmódbeli változással járt, alapvetően változtatta meg a termelést, a fogyasztást, a vándorlást felváltotta a letelepedett életmód.

A kiszámíthatóan megtermelhető élelem mindenkinek vonzó megoldást jelentett, s valóban eleinte nagyarányú népességnövekedéssel járt, amit azonban – a kutatók legnagyobb meglepetésére – drámai népességcsökkenés váltott fel. Legalábbis ezt mutatta ki a rendelkezésre álló adatok új elemzése, a tárgyak korának szénizotópos mérése és ezek egybevetése Európa késő mezolitikus és kora neolitikus népesedési viszonyaival.

Így derült ki, hogy a földművelés elterjedése utáni átmeneti fellendülés után nagyon hamar nagyméretű népességfogyás következett be, amely egyes területeken elérte a 30-60%-os csökkenést is, vagyis olyan drámai mérvű volt, amihez foghatót csak sokkalta később, a középkorban a pestis, a „Fekete Halál” okozott Európában.

A kutatók szerint egyértelműen megállapítható, hogy a furcsa és félelmetes jelenséget nem az éghajlati viszonyokban beállt változások okozták. De hogy mi, arra jelenleg nincs válasz.

Megdöbbentő, hogy az emberiség egyik legmeghatározóbb evolúciós lépése, a földművelés gyors európai elterjedése után nem sokkal széles körű társadalmi összeomláshoz vezetett – idézi a Past Horizons Sean Downey, a tanulmány társszerzője szavait, aki azt is elmondta, jelenleg csak találgatnak, mi lehetett ennek az oka. Talán a kezdeti nagyobb népsűrűség okozta stressz és betegségek, járványok állhattak a hátterében.

Kép: Késő mezolitikus nő gyermekével (Mauro Cutrona rekonstrukciója), kora neolitikus település (rekonstrukciós rajz, BBC)

Karosszékben: A tanulmány itt olvasható teljes terjedelmében. Gondolom, a betegséget a csontmaradványokon ki lehet mutatni. Valóban nagyon rejtélyes a dolog, hiszen pontosan azért terjedt olyan gyorsan az új ismeret, mert kiszámíthatóbb, biztonságosabb élelemforráshoz vezetett. Van, aki szerint esetleg valamilyen migrációs folyamat áll a háttérben.

Ez is érdekes:

Szépség a kalózok menedékében