Ernesto Che Guevara iratanyagát az UNESCO felvette A Világ Emlékezetébe megőrizve az utókornak a latin-amerikai forradalmár emlékét.
Juan Antonio Fernandez programkoordinátor a PastHorizonsnak elmondta, az iratanyag 1007, Guevarával kapcsolatos kéziratot és dokumentumot tartalmaz, köztük El Che motoros útja során vezetett naplóját, illetve a bolíviai faluban, La Higuerában 1967-ben bekövetkezett megölésekor nála talált iratokat.
Az UNESCO honlapján is közzétette, a Világ Emlékezetébe került Ernesto Che Guevara életének és munkájának gyűjteménye: születése és ifjú kora eredeti irataitól, vagyis 1928-tól egészen bolíviai haláláig, 1967-ig 1007 dokumentum – mindösszesen 8197 lapoldal –, amely felöleli forradalmi munkáit, esszéit, róla szóló vagy általa írt cikkeket, biográfiai és személyes iratokat, valamint levelezését.
Összesen 431 Guevarától származó iratot és 567 vele kapcsolatos dokumentumot tartalmaz
a gyűjtemény, amelybe bekerültek Che-vel kapcsolatos filmek, levelek és muzeális tárgyak is.
A gyűjtemény része lett a forradalmár világhírű úti beszámolója, A motoros naplója is, amelyet1952-ben barátjával, Alberto Granadóval megtett utazásáról vezetett.
A két fiatalember úgy döntött, hogy megszakítják 1 évre orvosi tanulmányaikat és motorral átszelik Dél-Amerikát, az út során több országban motoroztak és borzalmas nyomorral és a szegények elnyomásával találkoztak. Az út El Che számára egész életére kiható tapasztalatot nyújtott.
Che Guevara a kubai vezér, Castro jó barátja és harcostársa volt. Egyáltalán nem meglepő, hogy az UNESCO döntését máris sokan bírálják.
A kubai születésű Ileana Ros-Lehtinen amerikai képviselő egyenesen azt nyilatkozta: “Az UNESCO csak folytatja régi hagyományát, saját intézménye megcsúfolását akkor, amikor úgy dönt, hogy megőrzi és tiszteli a vérszomjas, szadista gyilkos, Che Guevara emlékét…” – írja az ArtD
aily.
A képen: Guevara (balra) motorjával, lenn Tihanyi Kálmán szabadalmi iratanyagának egy lapja
Karosszékben: Az UNESCO Világ Emlékezete programja (Memory of the World) 1992-ben indult és célja a tagországokban fellelhető egyetemes értékű ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények megőrzése és széles körű megismertetése. A listán Magyarország is helyet kapott Tihanyi Kálmán 1926-ban kelt szabadalmi bejelentésével a „radioskóp”-ról, a Bibliotheca Corviniana-gyűjteménnyel, Magyarország első nyomtatott térképével (Tabula Hungariae, 1528), Bolyai János Appendixével, a Kőrösi Csoma-archívummal és Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezésének dokumentumaival.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek