Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) nagy sándor (2) Nagy Sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) Tudorok (2) tudorok (4) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

október 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hosszúsági sztori - digitalizálva

2013.07.19. 16:26 :: Juhari Zsuzsanna

Az ácsmesternek 58 éven át tartott a pokoljárása, de végül megmentette a hajósokat.

lobkiadv.jpg 

A Cambridge University Library digitalizálja a 18. században működött, úgynevezett Hosszúsági Bizottság iratanyagát.

Levelek, találmányok, tengeri felfedezések, úti beszámolók, véleményezések stb., összesen 48 596 lapoldal válik bárki számára hozzáférhetővé. 

A teljes archívum John Harrison történetét gazdagabb környezetbe helyezi, miközben bepillantást enged az asztronómia, a felfedezések, a technológiai újítások, a kreativitás világába az Ipari Forradalom idején – mondta el Richard Dunn, a projektben résztvevő National Maritime Museum munkatársa a The Guardiannek.

Az angol parlament 1714-ben 20 000 font pályadíjat tűzött ki egy olyan szerkezet megalkotására, amivel 30 szögperc (kb. 60. kilométer) pontossággal meg lehet határozni a hosszúsági fokokat.

A pályázatok elbírálására pedig létrehozták a Hosszúsági Bizottságot.

A felhívás az órások érdeklődését is kiváltotta, mivel úgy vélték, egy pontosított óra alkalmas a feladat megoldására. Végül egyetlen órás jutott el pályamű leadásáig: John Harrison ácsmesterből lett órásmester több mint 20 évnyi fejlesztés után, 1735-ben.

A 34 kilogrammos óra - miközben a világ legjobb órái 1 percet tévedtek 1 nap alatt - 1 másodpercet tévlongitude-watch4.jpgedett 1 hónap alatt, de a bizalmatlan bizottság némi előleg kifizetésével továbbfejlesztést javasolt. Ezzel amúgy Harrison is egyetértett és továbbdolgozott, majd beadott egy második órát is 1739-ben, amit megint elutasítottak, majd fejlesztett egy harmadikat is, amit azonban be sem adott, mert időközben tudomást szerzett arról, hogy egy órás éppen az ő - ti. Harrison - tervei alapján készített egy zsebórát. 

Most már Harrison is kicsinyíteni akarta az óráját, amit - immár a negyediket - 1760-ban készített el. Az óra a három hónapos próbaúton mindössze 1 percet tévedett, de a Hosszúsági Bizottság újabb feltételeket szabott.

Harrison 1772-ben, 58 évvel a pályázat kiírása után 79 évesen elkészítette az ötödik órát is, de azt egyenesen III. György királynak ajánlotta fel nem bízva többé a bizottságban. A király utasította a parlamentet, hogy a pályázatból megmaradt 8750 fontot utalják ki az órásnak. Igaz, közben 1772-ben a brit felfedező, James Cook világhírű felfedezőútjára Harrison órájának másolatát vitte magával és a legjobbakat mondta az óráról. John Harrison 1776-ban halt meg, hivatalosan soha nem nyilvánították győztesnek azon a pályázaton, amin 20 éves korától egész életében dolgozott.

img-2_02.jpgKépek: középen Harrison ötödik órája, lenn Harrison (Cambridge University)

Karosszékben: A 18. századra egyre nagyobb gondot jelentett a hajózásban az, hogy a hosszúsági fokot csak pontatlanul tudták megbecsülni. 1707-ben a Gibraltárból hazatérő angol flotta a La Manche-csatornán 4 hajót és 1647 embert vesztett, mert a nagy ködben nem tudták meghatározni földrajzi helyzetüket. A katasztrófa hírére Anna királynő pályadíjat tűzött ki a hosszúsági érték pontos meghatározására.

szib.jpg 

Ez is érdekes:

A szűz papnő nyaklánca

4 komment

Címkék: hajózás művelődéstörténet felfedezések

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr565415226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.07.19. 17:19:42

volt ilyen cimmel egy nagyon jó film, csodaszép tengeri jelenetek, jó szinészek, csak sajnos olyan hülye vagyok a műszaki dolgokhoz, hogy nem értettem meg a lényeget, ettől eltekintve izgalmas volt.

szakértőbb 2013.07.21. 07:49:31

Illetve a történetről szóló könyvet érdemes említeni: Dava Sobel: Hosszúsági fok. Ebből készült a film is. Mindkettő nagyon jó!
A film:
www.imdb.com/title/tt0192263/

Jeremy Irons-szal...

Measurer 2013.07.21. 07:49:54

Az utókor érdeklődése érthető: A tengerészeti kronométer alkalmazása a hosszúsági fok meghatározására a brit hadihajókon a brit hadiflotta fölényét segítette az 1756-1763 között zajló hétéves háborúban (a francia és a spanyol hajók nem rendelkeztek vele), és Nagybritannia poziciónyerését hozta Észak-Amerikában és a Karibi szigeteken, Indiában és Afrikában, a háborút lezáró Párizsi békében (1763).

Összefoglalóan elmondható, hogy a felfedezések és a gyarmatosítás felgyorsításában nagy szerepe volt.

A Hosszúsági-fok Bizottság, ha a fődijat soha nem is ítélte oda, csaknem 30 ezer fontot fizetett ki különböző fejlesztőknek.
en.wikipedia.org/wiki/Longitude_prize

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2013.07.21. 23:03:00

@Frengi: Nem tudom, hogy a "műszaki" dolgok közé tartozik-e az óra szerepe is. Az, hogy milyen szélességi körön vagyunk, megmérhető az égitestek delelési magasságából, például. Durván a Sarkcsillag horizont feletti magassága is megfelel, de ha belegondolunk, hogy a tengeren 20-30 kilométer már akkora távolság, hogy tiszta időben is el lehet menni egy sziget mellett anélkül, hogy észrevennénk, akkor a durva módszer egy kis célpont eltalálására nem fog beválni. És lehet, hogy közel s távol az az egyetlen hely, ahol ivóvizet tudnak felvenni, mondjuk. Vagy éppen ott kell találkozni egy másik hajóval. Vagy éppen el kellene kerülni a zátonyos részt, sötétben vagy ködben is. Szó szerint élet–halál kérdése.

A hosszúsági körökkel viszont az a nagy baj, hogy nincs semmi, ami mutatná őket. A Föld forog, és az égitestek minden hosszúsági kör fölött elhaladnak, ennyi, nincs különbség. Azaz egy mégis van: hogy mikor haladnak el. Ha a greenwichi délkör fölött délben van a nap a legmagasabban – ez egyébként közel sem ilyen egyszerű ügy –, felettem pedig délután 2-kor kerül a legmagasabbra, akkor én 2 órányit vagyok nyugatra Greenwichtől. 24 óra egyenlő 360 fokkal, 2 óra az 30 fok, tehát a helyzetem nyugati hosszúság 30 fok, ezért kell óra a helymeghatározáshoz. A szélességet pedig megmérem másképp.

Ha a hajón levő óra útközben egy perc késést gyűjtött össze, akkor a hosszúságban 1/4 fokot, 15 szögpercet tévedek. Ez az Egyenlítőn 28 km, de még a 30. szélességi fokon is 24 km. Ami elég sok, vagyis a feladat, egy kielégítően pontos óra készítése nagyon fontos és nagyon nehéz.

A "műszaki" dolog másik fele, vagyis hogy hogyan lehet ilyen órát csinálni, nos, épp ez volt Harrison legalább utólagos dicsősége. Változik a hőmérséklet, a gravitáció (az órák először ingával és súllyal működtek), de a páratartalom is, ami nem lényegtelen, ha belegondolunk, hogy Harrison a legelső óráját fából csinálta, hiszen ő mégiscsak ács volt, és a fát ismerte a legjobban. Mindez egy össze-vissza hánykolódó hajón.

Ma már van rádiónavigáció, precíziós inerciális navigáció, meg GPS meg minden, de a dicsőség azoké, akik ezek nélkül is annyi mindent meg tudtak valósítani. Jó ez a poszt, megérdemli ez az ember, hogy emlékezzünk rá.
süti beállítások módosítása