Hidegháborús kémműholdas felvételek segítségével azonosít rejtett régészeti lelőhelyeket a Corona Atlas Project.
Az Arkansas Egyetem kutatócsoportja a Corona Atlas Project keretében feltérképezi a hidegháborúban használt Corona kémműhold-rendszer Nyugat-Kínáról, az Indus-völgyről, Afrikáról, Kelet-Európáról, a Közel-Keletről és Délkelet-Ázsiáról készült kémfelvételein felfedezhető lelőhelyeket.
A hidegháború csúcspontján, 1960-ban az amerikai kormány elindította a Coronát, a világ egyik első katonai kémműhold-rendszerét azzal a céllal, hogy felvételeket készítsenek politikailag fontos célpontokról azokban az országokban, amelyekkel az USA kapcsolatai megromlottak, így például a Szovjetunióról – írja a The Art Newspaper.
Több mint 800 000, nagyfelbontású felvétel készült 12 év alatt, 1972-ig. A felvételeket Bill Clinton elnök feloldotta a titkosítás alól és elérhetővé tette a régészek számára na
gyrészt Robert McCormick Adams régész, a Smithsonian Intézet egykori első titkára közbenjárására.
Rengeteg felvétel készült ugyanis olyan országokról, amelyek nem voltak NATO-tagok. Ezek kémfelvételek, vagyis minél bizonytalanabb volt egy ország kapcsolata Amerikával, annál több felvétel készült róla – mondta el Jesse Casana régész, a Corona Atlas Project igazgatója a The Art Newspapernek.
Casana, aki gyakran dolgozik a Közel-Keleten, az 1990-es évek közepe óta használ Corona-felvételeket lelőhely-térképezésre.
Ezek igen értékes források a régészek számára, mivel az 1960-as években, a térségekben lezajlott nagy beruházások előtt készültek, de nehéz őket használni. A felvételek ugyanis nagy területeket felölelő, íves panorámaképek, amelyek bizonyos részein torzítanak. Ez pedig éppen a pontos helymeghatározást nehezíti meg.
Öt évvel ezelőtt Casana kutatócsoportjával elkezdte a képek pontosítását és felrakta a netre, hogy a kutatók letölthessék és kutatói célra felhasználhassák azokat. Ma már az online-adatbázisban mintegy 1600 felvétel található, amelyek többsége a Közel-Keletről készült. A munkát folytatják és kiterjesztik a kínai, afrikai, kelet-európai és indus-völgyi területekre is.
Képek: The Art Newspaper, Corona Atlas Project, Jesse Casana (balra) egy kurd farmerrel a Diyala/Sirwan folyó felső szakaszának feltárásán Irakban (Claudia Glatz felvétele)
Karosszékben: Érdekes, hogyan szolgálnak katonai fejlesztések polgári érdekeket (is), most éppen régészeti felhasználást. Robert McCormick Adams elsősorban a városok kialakulását tanulmányozza, folytatott feltárásokat a Közel-Keleten is, nyilván így derült ki, milyen jól lehet a katonai felvételeket régészeti célokra használni. A projekt honlapja itt érhető el: http://corona.cast.uark.edu/
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek