A mintegy 3500 éves Linear B-írást egy brit építész fejtette meg. Azt mára azonban elfelejtették, hogy a magyar származású Alice Kober nélkül nem ment volna.
Amikor 1900-ban Krétán ismeretlen írásjeleket tartalmazó agyagtáblákat találtak, senki nem tudta, hogy egy nagy kultúra első írásos emlékei kerültek elő. Több mint fél évszázad múltán Michael Ventris, az amatőr zseni megfejtette az írásjeleket.
De ehhez elengedhetetlen volt egy magyar származású New York-i professzornő, Alice Kober is – mondta el Margalit Fox, a most megjelent Lineáris B, A labirintus rejtélye című könyve szerzője a BBC-nek.
Alice egy magyarországi bevándorló munkás lányaként született 1906-ban. Megszállottan tanult, így az 1930-40-es években a New York-i Brooklyn College professzora lett.
Kober özvegy anyjával élt, soha nem ment férjhez és nem sok mondatot szánt magánéletére feljegyzéseiben.
A láncdohányos nő szinte minden idejét a rejtélyes írás megfejtésének szentelte, ennek érdekében egy sor holt nyelvet is megtanult az óegyiptomitól az akkádon, a sumeren át a szanszkritig.
Rögzítette az agyagtáblákon talált szimbólumok gyakoriságát általában és a szószerű formációkon belül elfoglalt helyüket is figyelembe véve.
Számítógép nélkül ez sziszifuszi munka volt, ráadásul a 2. világháború alatt Amerikában nehéz volt papírhoz jutni, ezért régi üdvözlőkártyák hátára, könyvtári kölcsönzőlapokra, könyvlapok üresen hagyott részeire jegyzetelt, ezeket kisméretre vágta, majd cigaretta-kartondobozokba rendezte. 180 000 jegyzetlapot őriz hagyatéka.
Felfedezett olyan jelcsoportokat, amelyeknek az eleje hasonló, de a vége eltérő. Ez volt az első áttörés, már tudta, hogy ragozó nyelvet talált.
A megfejtés küszöbén állt, amikor valamilyen rövid lefolyású, feltehetően rákos megbetegedésben 1950-ben 43 évesen meghalt.
Részeredményeinek tudományos publikációi tartották azt a hidat, amelyen Ventris átment – mondta el Fox a BBC-nek. Ventris fedezte fel, hogy a Kober által publikált bizonyos jelcsoportok, amelyek hosszabb időn át sem változtak, helynevek lehetnek. Ez adta a végső kulcsot a megfejtéshez.
Alice egyszer találkozott a jóval fiatalabb Ventrisszel Oxfordban. A közös érdeklődés ellenére sem született barátság közöttük, sőt kölcsönösen lenézték egymást – Kober azért, mert a férfi amatőr volt, Ventris pedig azért, mert Alice nő volt.
A vastag szemüveget viselő Kobert gyakran érdesnek, türelmetlennek írják le – mondta el Thomas Palaima professzor, a Kober-archívum vezetője a BBC-nek. Valójában kedves volt és elkötelezett, egy gyengén látó hallgatójának Braille-jegyzeteket készített, amit mellesleg szintén megtanult. De mindenekelőtt kivételes humora volt, a feljegyzései között egy csomó szórakoztató megjegyzés található.
Képek: Alice Kober, Kober és az egyik agyagtábla, Kober jegyzetei a cigarettás kartondobozban, Michael Ventris (BBC)
Karosszékben: A Lineáris B-ről mára kiderült, hogy a mai Krétára (Minószra) érkező első görögök írása volt. Az elbűvölt görögök általában mindent csodáltak a minószi kultúrában, többemeletes, fürdőszobás knosszoszi palotájukat is, amit valóságos labirintusnak láttak. Átvették írásukat is, de az eredetit, a Lineáris A-t, máig nem fejtették meg. Ventris néhány évvel Kober után,1956-ban, 34 évesen halt meg. Egy éjjelen nagy sebességgel belehajtott egy parkoló teherautóba. Sokan vélik úgy, hogy öngyilkos lett, szakmájában, az építészetben nem talált magára, az ókor csodálatos világában pedig amatőrként nem lehetett elmerülni – ebben Kobernek igaza volt.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek