Kötelekkel lógatták, nyújtották, húzták. Így kezelték a gerincferdülést „púpos” Richárd korában.

III. Richárd egyáltalán nem volt olyan púpos, miként a Tudor-korban élő Shakespeare ábrázolta, de kétségtelenül gerincferdülésben szenvedett.

Mary Ann Lund, a Leicester Egyetem munkatársa most feltárta, miként kezelték a betegséget III. Richárd korában.

A királynak felnőttkori idiopathiás gerincferdülése volt, és a csontmaradványain nincs jele annak, hogy kezelték volna bármilyen formában, az is igaz viszont, hogy ezt nehezen lehetne ma már kimutatni – írta Lund a LiveScience-nek e-mailes interjújában.

Az 1452-ben született király betegsége 10 éves kora után kezdett kialakulni és egész felnőttkorában kezelni kellett. Akkoriban úgy vélték, a gerincferdülést a testnedvek egyensúlyának felborulása okozza, vagyis a gyógyítást személyre szabottan végezték.

Mivel Richárd betegsége elég súlyos volt, nem valószínű, hogy egyszerűen csak kenőcsökkel gyógyították volna - írta Lund a LiveScience-nek.

A korban használtak már bonyolultabb eljárásokat is az úgynevezett Kínpad segítségével, amely valóban egy kínzóeszközhöz hasonlított.

A kezelés során a karok alá és a boka köré köteleket erősítettek és azokkal „nyújtották” a páciens gerincét.

Ez költséges eljárás volt, de nyilván Richárd meg tudta volna fizetni – írta Lund, aki szerint a király orvosai ráadásul jól ismerhették Avicennának, a 11. századi filozófusnak Hippokratész nyomán kialakított kezelési módszerét, hiszen a középkori Európában eléggé elterjedt volt Avicenna műveinek ismerete.

Avicenna nemcsak a nyújtást javasolta a gerincferdülés kezelésére, hanem masszázst, török fürdőt és gyógynövénykenőcsöket is.

De használták kezdetleges fűzőként egy fadarab viselését a ruha alatt, amely egyenesen tartotta a gerincoszlopot.

Mivel történeti feljegyzésekből tudjuk, hogy III. Richárd részt vett csatákban, állapota megengedte, hogy fizikailag megerőltető mozgást végezzen, ugyanakkor szinte bizonyos, hogy nagy fájdalommal járhatott - írta Lund.

Miként Ellenőrzésmániás király című posztban írtam, III. Richárd király csontmaradványait nemrégiben találták meg Leicesterben, a városi parkolóban.

Képek: A "kínpad" a 19. században, középen a király gerincoszlopa (LiveScience), lenn a hippokratészi kezelés

Karosszékben: A kivételes tehetségű Avicenna (Ibn Szina) 980-ban született Buharában. Egész életét Perzsiában élte le zűrzavaros politikai környezetben. Leghíresebb munkája A gyógyítás könyve tárgyalja a logikát, a természettudományokat, a lélektant, a quadriviumot (geometriát, csillagászatot, számtant és zenét) és a metafizikát. Gondolkodására nagy hatással volt Arisztotelész, és más görög iskolák. Az erős testalkatú Avicenna uralkodók orvosa és tisztviselője volt, napjait lekötötték orvosi és kormányzati kötelességei, ezért éjszaka írt és tanított, gyakran muzsikált és mulatozott együtt tanítványaival.

Ez is érdekes:

Bogaras tábornok