Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) nagy sándor (2) Nagy Sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) Tudorok (2) tudorok (4) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

október 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Alpárian rusnya Kleopátra

2013.04.15. 21:56 :: Juhari Zsuzsanna

Az előkelő, gyönyörű nő ritka rusnyaságot rejt. Michelangelo szerelme rajzolta?

cleopatra-verso.jpg 

Michelangelo áspiskígyót tartó Kleopátra-portréját az idealizált reneszánsz nő egyik legszebb kompozíciójaként ünneplik.

A gyönyörű fáraónő lazán font, gyöngyökkel díszített hajával, karcsú nyakával a halálát okozó kígyómarás ellenére szenvtelenül, előkelően néz előre.

Ám szakértők úgy vélték, ha a fény felé fordítják a képet, a hátoldalon feldereng egy másik, fekete krétarajz is.

Amikor végül 25 évvel ezelőtt a restaurátorok kivették a képet, hogy megnézzék a hátoldalt, megdöbbenve látták, mit ábrázol a rejtett kép: egy taszítóan ronda Kleopátrát – mondta el William E. Wallace, a Saint Louis-i Washington Egyetem munkatársa a LiveScience-nek abból az alkalomból, hogy a bostoni Szépművészeti Múzeum most mind a két képet bemutatja Michelangelo: Szent és profán című kiállításán. 

Az évszázadokon át gondosan elrejtett krétarajzon a fáraónő a halálfélelem groteszk pózában látható, kidülledő szemmel, üveges tekintettel bámul előre, bárgyún kitátott szájában látható válnak lapát cleopatra-michelangelo.jpgfogai.

Ennél is rejtélyesebb a vázlat szegényes egyszerűsége. Michelangelo pontosan tudta, hogyan kell a gyötrelmet, a szenvedést stílusosan megjeleníteni.

Miért volt ez a rajz ilyen alpárian ronda? Talán mert nem a mester, hanem egyik tanítványa rajzolta – mondta el Wallace a LiveScience-nek. 

A szép Kleopátra a fiatal, jóképű római nemesnek, Tommaso de' Cavalierinek készült, akiért az öregedő Michelangelo rajongott. Wallace szerint Cavalieri próbálhatta ki „tehetségét” a papíron.

Ekkor Michelangelo, hogy megmutassa a „buon disegno”-t, a jó rajzot, megfordította a lapot és a művészet alkímiájának csodáját hajtotta végre: a csúnyaság szépséggé, a szívfájdító, de előnytelen érzelmi kitörés higgadt lemondássá, az ildomtalan fej halálra ítélt Kleopátrává változott – mondta el Wallace.

 

Michelangelo3.jpg

 

Kép: lenn Michelangelo rajza Tommaso de' Cavalieriről

Karosszékben: A 23 éves Tommaso de' Cavalieri az öregedő, 57 éves Michelangelo legnagyobb szerelme volt, a mester több, mint 300 költeményt írt hozzá, s habár a későbbi korokban sokat vitatkoztak azon, hogy volt-e több is plátói érzelemnél közöttük, saját korukban természetesnek fogadták el kettőjük kapcsolatát, amit rajzok és a versek is kifejeztek. Mindenesetre érzelmeik egy életen át kitartottak, s Tommaso ott ült a haldokló Michelangelo mellett is.

autism.png

 

Ez is érdekes:

Az autizmus jól jött 15 000 éve

 

19 komment

Címkék: olaszország középkor michelangelo reneszánsz műkincs

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr875228568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2013.04.16. 09:07:01

A Kleopátráról fennmaradt ábrázolások valóban azt mutatják egyébként, hogy nem volt valami babaszerű szépség... Ha hatással volt a pasikra (és az volt), akkor azt máshogy érte el...

Mérnork 2013.04.16. 09:30:51

Bakker, boldog lennék, ha ilyen rondán tudnék rajzolni.

G_Norton 2013.04.16. 10:25:43

@Terézágyú: Műveltségével, és kisugárzásával.:)

neozsivany 2013.04.16. 11:03:29

@Terézágyú: Szerintem a ptolemaioszi örökségnek lehet némi köze a sikeréhez :P

2013.04.16. 11:07:51

Nem biztos, hogy a férfiaknak kizárólag a babaszerű szépségek kellenének, ráadásul az intelligensebbek, akik nem háremet gyűjtenek, meg pont hogy nem azokra vágynak, hacsak nem valami üresfejűnek látszó cicababán akarnak uralkodni, mert uralkodni akarnak, más típuson nem tudnak.

Az antikvitás világa nem kicsit volt más, ott a nőnek is keménynek kellett lennie, ha vinni akarta valamire, a túlspilázott bűbáj meg a kellem pont a hímringyók, meg a nőt játszó bohócok kötelező tartozéka volt, ahogy a mai napig is bár még a homoerotikus kapcsolatban álló hímnekszületettek sem voltak férfias jellemzők híján. Ez a kor erről szólt.

Kleopátra mai filmes és egyéb ábrázolásain sem babaarc, meg a(z elvileg) hozzá tartozó plázacica-gondolkodás látható, hiszen minden történet azt mondja, merész volt, önérzetes, számító, ravasz, bátor, és kihívó. Végzete pedig tragikus jellemnek mutatja.

Mögötte két kultúra, két több évezredes civilizáció, amit fel tudott mutatni a barbár Rómával szemben. Ezért volt érdekes, meg mert fatal volt, és egyéniség, Egyiptom pedig legalább annyira lenyűgözte Rómát, mint Hellász. Sőt egy királynő is, mert olyan nekik nem volt - és később sem lett.

Kleó érdeke a saját birodalma megtartása volt, bármi áron, és tudta, hogy Róma nélkül ez nem megy, mert Róma le fogja nyúlni, és azt használta ki, hogy a a rómaiak se komálják egymást, miközben a Földközi-tengeri hegemóniáért harcolnak, egymással is versengenek, Egyiptom pedig erre a történelmi időre már e verseny egyik fő tárgya. Mialatt a hatalommal játszott, csak a zavarosban halászott, de ha igazi számító lett volna, s nem esendő ember, akkor valamilyen módon Octavianust választotta volna.

Szerintem.

Nem mellesleg mivel a fentebbi kép egy homoerotikus kapcsolat egyik eredménye, hát miért kéne, hogy a rajta ábrázolt NŐI személy szép legyen? A csúf változat lehet egy olyan gesztus is, mikor valaki homokos úgy látja, hogy egy nőt a másik túl szépnek rajzol, ezért meg féltékeny lesz - úgy en bloc a nőkre, meg a kép élő (merthogy Leó sem fejből dolgozott, ahhoz ő is túl realista volt) modelljére is. Ezért a hátoldali csúfítás lehet egy elnézést kérő momentum, a megbántottan szipogó "kedves" irányába :)))

Mária 2013.04.16. 12:06:28

A mai szépségideálon ugyanígy fognak röhögni párszáz év múlva.

A második rajz nyilván nem Leonardo munkája, hiszen ő kitűnően ismerte az anatómiát, a nőnek meg szinte ki van törve a nyaka.

Drago Brutic 2013.04.16. 12:40:40

ez a sztori inkább a festőről szól, mind Kleopátráról. Kétlem, hogy Michelangelo ismerhetett autentikus Kleopátra ábrázolásokat, másfél évezred távlatából.
www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-1095043/Sorry-Liz-THIS-real-face-Cleopatra.html
Itt megnézhető a rekonstruált arc. Azért nem volt ez a nő ronda. Még mai szemmel sem.

Piszkos Freud 2013.04.16. 12:43:29

@Mária: ...ha még lesz ember párszáz év múlva.

2013.04.16. 13:44:52

Bocsi, most látom csak - mily későn is :((( - hogy nem a "Leó", hanem a "mi kell, Andzseló?" s ráadásul nem is ő, hanem a szíve választottja volt a Kleó kései portrettistája, és én kérek elnézést, mert így, kora hajnalban, mikor hozzászóltam volt, még eléggé felületes olvasó vagyok ... :)

2013.04.16. 13:53:14

@Mária:

Kitört nyaka pl. Botticelli Vénuszának is van, sőt bebizonyították rég, hogy az egész alkata, meg az arányai, úgy, ahogy vannak, anatómiailag lehetetlenség,

ám valahogy mégsem ez tűnik fel rajta, s nem rögtön ezen gondolkozik az ember, ha csak nem divatmanáger, pornókritikus, badibilder, avagy kórboncnok, s nem ezért ragad magával,

sőt még azt is megkockáztatom: lehet, hogy ha a festő egy normál arányokkal bíró hölgyet ábrázolt volna, tökéletes pontossággal, akkor az az amúgy méltán világhírű kép, a Vénusz születése a művészettörténészeken kívül gyakorlatilag a kutyát se érdekelné ...

dr. KING SCHULTZ (törölt) 2013.04.16. 14:01:18

Én is ilyen rondán akarok rajzolni!

2013.04.16. 15:15:58

@Drago Brutic:

Furcsa. Kleopátra ugyanig GÖRÖG volt, akárcsak az egész családja. (Ettől eltérő jellegű beházasodások nélkül.) Azok pedig még akkoriban sem nézték ki így. Sőt, még maguk, az EGYIPTOMIAK se. Ha ezt a hi-tech arcmást nézem, nekem csak az a törekvés ugrik be róla, hogy a kortárs egyiptológia azt egész óegyiptomi civilizációt szőröstül-bőröstül "arabizálni", a MAI egyiptomi népesség igényeinek megfelelően kívánja átszabni, pl. hogy a nemzeti büszkeséget fokozza.

Lásd: nincs szinte már egyetlen egyiptológiai régészettel kapcsolatos tudományos tévéműsor a főrégész, a dr. Zahi Hawas felbukkanása nélkül, aki kb. mindent a MAI Egyiptom szemszögéből néz, és a saját népére vetít ki. Összefüggésben van ez még akár azzal is, hogy Egyiptom a 200+ év alatt a művelt Nyugat által szétrabolt örökségét visszaköveteli saját magának.

Avatar 2013.04.16. 18:27:48

@Mária: Tényleg elég furán áll a nyaka. Persze ha kitört neki, akkor érthető, hogy egy kis kígyómarás már nem zavarja. :)

"A gyönyörű fáraónő lazán font, gyöngyökkel díszített hajával, karcsú nyakával a halálát okozó kígyómarás ellenére szenvtelenül, előkelően néz előre."

Előre? Szerintem baromira hátra néz éppen...

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2013.04.16. 20:51:17

Pedig szerintem lehetett a másik is a mester műve. Csinált egy vázlatot, nem tetszett, megfordította, és csinált egy jobbat. Az elsőt drámaibbra akarta, azért mereszti a szemét, és a "lapátfogak" is azért látszanak, mert kiabál. Végül is logikusabb reakció a kígyómarásra, mint a szenvtelenség.:)

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.05.30. 11:15:40

@ekszvájzed: A számítógép csak az arc formáját rekonstruálta, a szem- és hajszínt nem.

Egyébként a görögök se teljesen úgy néztek ki, mint ma (ott is volt némi sokszoros hódítás, odahurcolt rabszolgák beházasodása, stb.), különös tekintettel a görög arisztokráciára (ahonnan Kleopátra, de szinte az összes pl. görög filozófus stb. is származott), akik magasabbak voltak a görög őslakosságnál, és a haj- és szemszínük is eltérhetett. Nagy Sándorról például tudjuk, hogy szőke, göndör fürtjei voltak - a természetes szőke fürtök nem gyakoriak a mai görögök között.

2013.05.30. 12:44:02

@Siri Keeton:

Namost. A történettudomány hagyományosan azt tanítja, hogy a "barbár" görög törzsek, úgymint az iólok, az iónok, meg a dórok, ugyanonnan rajzottak ki hagyományosan, mint az ókor összes ún. indo-árja, vagy indo-európai népessége, a maga koronkint esedékes, a déli területek felé irányuló inváziójában,

azaz Európa közepe tájáról, az erdőkkel és zöld mezőkkel borított, folyókkal szabdalt, hűvös térségből túlnépesedési, vagy szakrális okokból leszakadozó skandináv-germán, kelta-gall, ill. sztyeppei, ún. "kaukázusi" nagyrasszba tartozó típusokról van szó, akik között döntő többséggel szerepelnek a világos bőrrel, szemmel és hajjal, ovális arccal, szegletes állkapoccsal, magasabb termettel bíró, csontosabb figurák.

Európát ugyanis már az íratlan kezdet kezdetén is az "europid" típus lakta, amely kb. 2-3 kisebb-nagyobb jégkorszakon át gyúródott ki addigra a ma is látható dali formájára ...

És ők, természetesen, megérkezvén a vágyott, napsütötte, a ligetek és a tenger gyümölcseivel terhes vidékre, valóban keveréket alkottak az őslakosságnak számító, már korábban megtelepedett egyéb népekkel, mint esetünkben a korábbi kő-rézkori kükládikus kultúrára rámászott, s részben már közel-keleti, ad absurdum EGYIPTOMI, föníciai, ciprusi, kisázsiai, stb. kapcsolatokkal ill. gyökerekkel is rendelkező kréta-mükénéi kultúra képviselőivel, ill. a pelaszgokkal, stb. akiknek világát és a velük szemben megesett harcokat az erre következett ún. "sötét kor" igen képzeletdús mítoszaiba és legendáiba dolgozták bele. És amennyiben nem tették őket teljesen "érinthetetlen" rabszolgákká, mint a dór spártaiak a "helótákat".

Ezen felül, jóval később a mi Sanyink egy kifejezetten "északi", az illír határ megvédelmezésére szakosodott, és csak szegről-végről rokon (könnyű)lovas nép elitjéből került ki, azaz azok a törzsek nem sok közös hagyományt ápoltak a "mélygörögökkel", ami azt illeti. Atrra, hogy milyen pofás, gazdag, és jól lezúzván még akár világhódításhoz is feltuningolható dolog is a déli tesók baráti köre, csak akkor kezdtek rájönni, mikor "odalent" azok már kb. a negyedik-ötödik totális háborújukban gyilkolták egymást, a kivérzésig.

Szóval Kleóra visszatérve, az embert változatos külsődleges jelleggel felruházó multi-kulti, ofkorsz, nem mai találmány, (bár nem hiszem, hogy az általad említett nagy vérségi, "faji" összedolgozódás azokban a korokban mondjuk a mára már kb. 4-500 év óta virágzó közép- és délamerikai méretekben és extremitásokban működött volna akkor, a törzsi hagyományok még évszázadokig fennálló elvi szigorúságát, meg az arisztokratáknak a még ilyenkor is legendás, idegenvérűséggel szembeni fenntartásait tekintve)

- de akkor most már felejtsük el műveltségünk egyik ikonját, és hozzá kapcsolódva a kb. az 1920-as évek óta viruló divat szellemében magukat szívesen (az egyiptomi parókát öltött) Kleopátrának maszkírozó nőket, (akikért egyébként nem mellesleg rajongani szoktam) vagy az Asterix-történetben, vagy a Julius Caesarban, á la Shakespeare, megjelenő dívát, vagy akár az őt egykor a vásznon alakító Liz Taylort ??? :)))

2013.05.30. 13:42:38

PS: az világos, hogy a színek nem a koponyából adódnak, amely még a haj ill. egyéb fejszőrzet mennyiségét, minőségét, avagy viselésének módját sem jelzi a számunkra,

csupán azt tartottam erős túlzásnak, hogy valami ki nem mondott célból így be kell a rasszjellemzőit sötétíteni, mintha csak a hölgy egyenesen Mekkából, avagy Jemenből, netán Délkelet-Perzsiából tévedt volna a piramisok hazájába ...

Ezt bátorkodtam kifejteni, a kultúráknak a felelős tudósok általi, bár egyáltalában nem szokatlan összemosása okán, melyből, tudjuk, a 20. században akadt már mifelénk is épp elég.

sEm · http://autizmusmesek.blog.hu 2013.06.01. 16:24:26

Nem értem a szövegben a "rusnya", "alpárian ronda" kifejezéseket. Ez egy vázlat, nincs kidolgozva, nem tudjuk, hogy végső formájában milyen lenne.
süti beállítások módosítása