Végre eltemették a Vérfarkas-nőt, akit a 19. században úgy mutogattak, mint ember és orangután keveredéséből született majomlányt. Halála után újszülött gyerekével együtt mumifikálták és tovább mutogatták.

Julia Pastrana Mexikóban született 1834-ben súlyos genetikai rendellenességgel: veleszületett terminal hypertrichosisban, úgynevezett vérfarkas-szindrómában szenvedett.

Testét és arcát sűrű fekete szőr borította, és ha ez nem lett volna elég, még gingiva hyperplasiában is szenvedett, ettől ínye és szája kórosan megvastagodott.

1854-ben anyjától megvásárolta egy mexikói férfi, aki Észak-Amerikában, Kanadában mutogatta pénzért. New Yorkban „fedezte fel” a nőt Theodore Lent, aki feleségül vette és Medvenőként mutogatta. A történészek szerint Julia persze sem medve, sem vérfarkas nem volt, őszintén szerette a férfit, aki számára ő csak egy cirkuszi produkció volt.

Lent Európába vitte feleségét és minden nagyobb városban megfordult vele. A viktoriánus prűd Európában borzadva bámulták a nőt, akiről az orvosok azt állították, hogy csakis ember és orangután keveredéséből születhetett – írja a Daily Mail. Történeti forrásokban ugyanakkor feljegyezték, hogy Julia tehetségesen énekelt, zenélt, táncolt és könnyen tanult nyelveket.

1859-ben kisfiút szült, aki örökölte betegségét, és 35 órával a szülés után meghalt. Pastrana a szülést követő komplikációkban halt meg 5 nappal később. Mindez éppen Moszkvában történt. Lent, a férj és apa, mumifikáltatta felesége és újszülött fia tetemét, majd – immár üvegdobozba téve – továbbmutogatta őket.

Nagy üzlet lehetett Julia Lentnek, mert később a férfi Mexikóban keresett egy másik beteg nőt, akinek sűrű szakálla volt és Julia húgaként, Zenora Pastranaként mutogatta.

Lent végül egy elmegyógyintézetben halt meg 1884-ben Moszkvában, a nő és gyermeke teteme pedig 1921-ben Norvégiában tűnt fel, ahol egészen 1976-ig kiállításon mutogatták. Egy tervezett amerikai kiállítás alkalmával figyeltek fel a szerencsétlenekre, s a közvélemény nyomására kivették a két múmiát a kiállításból és egy raktárban helyezték el őket, ahonnan azonban ellopták a tetemeket. A rendőrség egy kukában talált rájuk, addigra Julia karja tönkrement, fia múmiáját pedig egerek rágták szét. 1996-ban a nő múmiáját az oszlói Orvostani Intézet pincéjében helyezték el. 2005-től azonban egyre többen követelték, hogy adják meg a végtisztességet a szerencsétlennek és temessék el – írja a The Huffington Post.

Julia Pastranát most végre szülőhelyéhez közel, Sinaloa de Leyvában katolikus szertartás közepette temették el.

Képek: Daily Mail

Karosszékben: 1857-ben Budapest világvárosnak számított, így, persze, hozzánk is eljött Julia. Származásáról a Vasárnapi Újság ezt írta: egy mexikói nőt találtak egy csecsemővel a karján, a nő elmondta, „az erdőben eltévedt, egy… gyökérásó törzsnek esett hatalmába, mely őt ez ideig egy barlangban szigorun elzárva tartotta. Azon barlang … környékén csak majmok, medvék, páviánok tartózkodtak felette nagy számban. – A csecsemő leányt aztán megkeresztelték, mikor is Pastrana Julia nevet nyert.”

Ez is érdekes:

Nápolyi szemétügy