Az egyedülálló, ezeréves iratok műkincskereskedőknél tűntek fel. Előkerülésükről csak annyit tudni, rókák látogatta barlangban találták őket.

Most először került elő olyan dokumentumegyüttes, amely a mai Afganisztán területén a 11. század elején élt zsidók életét, mindennapjait tükrözi – mondta el az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatója, Haggaj Ben-Sámmáj professzor a jeruzsálemi sajtótájékoztatón.

A gyűjteményre véletlenül bukkantak két évvel ezelőtt Észak-Afganisztánban, az Üzbég határ közelében egy olyan barlangban, amit rókák laktak.

Az "afgán genizá"-ban (a geniza elhasználódott vallási dokumentumok lerakata, amelyeket szent voltuk miatt kidobni nem lehet, ezért zárt helyen mintegy eltemetik azokat) több száz irat volt, amelyek ma már gyűjtők és műkereskedők birtokában vannak.

Afganisztán eddig a legtávolabbi hely Izraeltől, ahol ilyen leletre bukkantak, és a száraz éghajlat kiváló állapotban őrizte meg azokat. A nemzeti könyvtár 29 iratot tudott most megszerezni egy kereskedőtől. Ben-Sámmáj a Haaretznek elmondta, a dokumentumok arab és héber nyelven judeo-perzsa dialektusban íródtak.

Ez az első olyan iratanyag, amely a Kínát a Nyugattal összekötő kereskedelmi útvonal közelében élő zsidó közösség vallási, kulturális és kereskedelmi életébe enged betekintést, de megtalálták közöttük a 10. században élt Saadija Gaon Ézsaiás könyvéhez írt magyarázatának egy példányát is.

Ben-Sámmáj hírügynökségeknek elmondta, azon a területen a muszlim világban a 11. században a zsidó közösség tolerált kisebbségként békében élt.

A Huffington Post beszámolt arról, hogy nem lehet pontosan tudni, miként került elő a geniza, szakértők műkincskereskedők kínálatában jutottak a nyomára.

Ben-Sámmáj nem árulta el, mennyit fizettek a 29 iratért, de annyit elárult, törekednek arra, hogy a geniza többi darabját is megvegyék, majd az interneten tanulmányozható formában közzétegyék.

Képek: AP, lenn Solomon Schechter a Ben Ezra-zsinagóga kamrájában

Karosszékben: A legnagyobb genizát a kairói Ben Ezra-zsinagóga melletti titkos kamrában találták meg az 1800-as évek végén. A 9. században megépített kamrában 1753-ban járt először európai utazó, de a kéziratokat nem merték kézbe venni, mivel a helyi babona szerint szörnyű átok sújtja azokat, akik a szent szövegeket megérintik. 1896-ban tanulmányozta őket először Solomon Schechter, a Cambridge Egyetem professzora. Budapesten az MTA Kaufmann-gyűjteményében vannak Kairó Geniza-iratok.


Ez is érdekes:

Királyt megtalálni nem kell félnetek