A National Geographic Society által finanszírozott tudományos expedíciók során több mint 11,5 millió kép halmozódott fel. Ennek egy kis töredékét bocsájtják árverésre a Christie’s Aukciós házban, de ez is óriási értéket képvisel. A kikiáltási ár 3 millió dollár.
A National Geographic Society 125 éves fennállása óta először ad el képeket gyűjteményéből.
Árverésre bocsájtják többek között annak az afgán lánynak világhírűvé vált portréját, amely az ország orosz megszállása alatt készült (a lányt később sikerült felkutatni és elkészítették idősebb kori portréját is), de eladják Robert Peary admirális 1908-ban az Északi-sarki expedíció során készült portréját is.
Maura Mulvihill, a társaság elnökhelyettese az AP-nek elmondta, az eladással bepillantást engednek a társaság életébe.
Úgy tekintünk magunkra, mint a modern fotózsurnalizmus megénekeletlen atyjára, de az emberek el sem tudják képzelni, micsoda hatalmas anyagot gyűjtöttünk össze – mondta el Mulvihill, aki hozzátette, az aukciót december elején, néhány héttel a 125. születésnap előtt tartják meg, és a befolyt összeget a gyűjtemény fenntartására, fiatal fotósok és újabb expedíciók finanszírozására fordítják majd.
A társaság tartja fenn a National Geographic Magazine-t, és a National Geographic Channelt is. Kevesen tudják, hogy a magazin korai számaiban számos festményt és grafikát is közöltek illusztrációként, ezek közül most eladásra kínálják Tom Lovellnek Robert E. Lee tábornokról készített olajfestményét is.
Eladják Edward Curtisnek az észak-amerikai indiánokról készített megkapó fotói is, amelyek Alexander Graham Bell tulajdonában voltak. (Kikiáltási áruk 700 000-900 000 dollár).
Képek: Az afgán lány, Robert E. Peary, 1908, Nunamiut fiú Alaszkából
Karosszékben: A National Geographic Society eleinte az utazások, egzotikus világok iránt érdeklődő egyetemi oktatók és gazdag mecénások elitklubja volt. 1888. január 13-án Washingtonban, a Lafayette Square-en 33 felfedező és tudós foglalta írásba a társaság alapelvét a földrajzi ismeretek terjesztésének szükségességéről. Első elnöke Gardiner Greene Hubbard lett, őt követte veje, Alexander Graham Bell, a feltaláló.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek