Keresd, megtalálod – ezt a rejtélyes szöveget festették egy nagyméretű freskó aprócska zászlójára. A kutatók azt hitték, hogy ez a kulcs Leonardo egyik fő művének a megtalálásához. A freskót megfúrták, de nem találtak semmit.

A firenzei Városháza, a Palazzo Vecchio egyik freskóját, a Giorgio Vasari által a 16. században festett Marcianói csatát évek óta vizsgálja Maurizio Seracini, a California Egyetem Interdisciplinary Science for Art Központjának igazgatója.

Ám nem Vasari munkássága érdekelte, úgy vélte, a festmény mögött található Leonardo da Vinci egyik fő műve, a ma már csak másolatból ismert Anghiari csata.

Miután hosszú évek küzdelme után megkapta az engedélyt, felállványozták a freskót, és hat apró lyukat fúrtak bele. A legmodernebb technikákkal „néztek” a festmény mögé, de végül is csak festett falat találtak.

Ez azonban lehet akár az eredeti fal is.

Leonardo és Michelangelo 1503-ban egyszerre kapott megbízást Firenze városától, hogy megfessék a város két nagy győztes csatáját az Ötszázak Tanácstermének két egymással szemben lévő falára. Michelangelo hozzá sem kezdett a festéshez, Leonardo azonban 1505-ben megkezdte a munkát, sőt új technikákkal kísérletezett. A dolog azonban rosszul sült el, és a még el sem készült mű romlásnak indult. Addigra azonban a kortársak már csodájára jártak, Leonardo egyik legjobb művének tartották, készültek róla másolatok és megmaradtak Leonardo saját vázlatai is, amelyek közül néhányat a budapesti Szépművészeti Múzeum őriz.

Vasari azonban azt írja, Leonardo nem fejezte be a képet, sokan azonban úgy vélik, téved. Annyi bizonyos, hogy Vasari 1563-ban megbízást kapott a tanácsterem átalakítására, ekkor tűnt el végleg a Leonardo-freskó. Vasari ráfestette saját festményét.

Seracini viszont úgy véli, Vasari ilyet sohasem tett volna, valójában fülkét épített a mester műve elé, és annak falát festette le. A vizsgálatok azonban nem igazolták a sejtést, ugyanakkor egyre több művészettörténész kritizálta a kísérletet, Seracini szemére hányva, hogy létező freskót tesz tönkre bizonytalan kimenetelű cél érdekében. Még ha fal is lenne Leonardo műve előtt, a freskó már vélhetően teljesen tönkrement a rosszul alkalmazott festési eljárás miatt.

Nyáron még egy lyuk fúrására kapott engedélyt Seracini, de az sem járt eredménnyel. Az állványt most elbontják, a további kísérlettel fel kell hagyni – írja a Discovery News.

Képek: Discovery News

Karosszékben: Seracinit sokan vádolják azzal, hogy Dan Brown-féle feltevések alapján kísérletezget (ő egyébként a Da Vinci-kód egyetlen valós szereplője), ebben azonban nincs feltétlenül igazuk. Vasari ugyanis Masaccio egyik fő művével pontosan így járt el. Vasari a 16. században kapott megbízást a firenzei Santa Maria Novella átépítésére, ennek kapcsán áldozatul esett volna Masaccio Szentháromság című festménye. Vasari falat húzott elé, ráfestette saját freskóját, amit a 19. században bontottak el, és ekkor került elő Masaccio egyik fő műve. Vasarit – akit kora festőként és építészként ismert - manapság főként írói munkássága miatt tartja számon a művelődéstörténet.

Ez is érdekes:

Elgin: nem márvány, opera