Egy New York-i galériában akadtak a Wytfliet-atlasz nyomára, amit 10 éve lopott el egy könyvtárvezető.
A Svéd Királyi Könyvtárból ellopott 415 éves atlaszt Cornelius van Wytfliet készítette, s az Amerikáról készült legkorábbi nyomtatott térképeket is magában foglalta.
A mű - amelyből mindössze nyolc példány létezik szerte a világban - több mint 300 éve a svéd gyűjtemény tulajdona volt, amikor ellopták. Az atlaszt 56 más ritkasággal együtt Anders Burius, a Királyi Könyvtár kézirattárának vezetője emelte el, és közülük az atlasz az első, amit most sikerült megtalálni.
Burius nem egyszerre lopta el a könyveket, 1995 és 2004 között, vagyis alkalmazásával egy időben folyamatosan fosztogatott. Végül a könyvtár munkatársai gyanút fogtak és 2004-ben vizsgálat indult ellene – mondta el Steven Feldman a svéd könyvtár képviseletében az AP-nek. Burius bevallotta a lopást, majd az ítélethirdetés előtt felvágta az ereit és kinyitotta otthonában a gázcsapot, aminek következtében robbanás történt és több ember megsérült.
Az 1597-ben készült műben 19 nyomtatott térkép található, közöttük a mai Kalifornia térképe, helyesen rajzolva le a félszigetet. Más korabeli térképek szigetként ábrázolták akkor még Kaliforniát – mondta el Greger Bergvall, a könyvtár térképekkel foglalkozó munkatársa az AP-nek. Az atlasz túlélte a könyvtárban pusztító 1697-es nagy tűzvészt, amelyben a gyűjtemény 23 000 kötetéből 18 000 megsemmisült. Manapság a könyvtár körülbelül 7 millió könyvet őriz.
2011 júniusában a könyvtár munkatársai felfedezték, hogy a New York-i Arader Galéria eladásra kínálja az atlaszt. Rögtön felvették a kapcsolatot a galériával. Az eladó amerikai térképkereskedő állítólag semmit nem tudott a könyv eredetéről, azt mondta, hogy 2000-ben vette a londoni Sotheby's-nél. A Sotheby's visszavette a könyvet és visszaadta azt most jogos tulajdonosának, de elmondta, hogy maga is egy régiségkereskedőtől vette.
Feldman szerint Burius az összes könyvet álnéven adta el és kikaparta a származási helyet igazoló jelzést.
A többi ellopott kötet még nincs meg, pedig közöttük olyanok vannak, mint John Donne költeményeinek 1663-as kiadása vagy Thomas Hobbes filozófiai főművének, a Leviatánnak az 1651-es másolata. Feldman az AP-nek elmondta, annyit már sikerült kinyomozniuk, hogy mindegyik ellopott művet a német Ketter Kunst aukciós házon keresztül adták el. Képek: AP
Karosszékben: Csak nemrégiben idéztem A férfi, aki ellopta Dalít című posztomban egy amerikai műkincsnyomozó szavait, aki furcsa önérzettel mondta el, hogy a műkincs-tolvajokat nem nehéz elkapni, mivel jó bűnözők, de rossz üzletemberek. Már akkor is kételkedtem szavaiban, és ez a legfrissebb eset sajnos igazolta kétkedésem. Ráadásul ezt a térképet sem a műkincsnyomozók, hanem a könyvtárosok fedezték fel. Úgy tűnik, hogy az amerikai műkincsnyomozók jó nyilatkozók, de rossz nyomozók.
Utolsó kommentek