A szénizotópos vizsgálatok alátámasztották, hogy a rejtélyes ereklyetartó valóban egy I. században élt férfi csontmaradványait rejti.

Természetesen minden kétséget kizáró módon nincs bizonyítva, hogy a Bibliából ismert, Jézust megkeresztelő szent csontjait őrzik Bulgáriában, de az bizonyosan állítható, hogy a kődobozban – amelyre görögül a Szent János név és a június 24-e dátum (Keresztelő Szent János születésének napja) van felvésve - talált emberi csontmaradványok egy I. században nagy valószínűséggel a Közel-Keleten élt férfitől származnak. Ezt igazolták a szénizotópos mérések - mondta el a Thomas Higham kutatásvezető, az Oxford Egyetem munkatársa a LiveScience-nek.

Az emberi csontok mellett három, juhtól, tehéntől és lótól származó állati csontot is találtak, amelyek azonban – habár az emberi csontokkal egy időben és egy helyen kerültek a kődobozba – a mérések szerint mintegy 400 évvel idősebbek az emberi csontoknál. A kutatók egyelőre nem tudják, miért helyezték az álltai csontokat a dobozba, talán meggyalázni akarták az emberi maradványokat vagy éppen hangsúlyozni azok fontosságát.

Georges Kazan, az Oxford Egyetem történészprofesszora úgy véli, hogy a csontmaradványokat a IV. században vitték Jeruzsálemből Konstantinápolyba és onnan kerülhetett – talán ajándékozás útján – a bulgáriai Sveti Ivan-monostorba az V. vagy a VI. században, amikor a monostort Szent János tiszteletére szentelték fel.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Keresztelő Szent János csontjai kerültek elő, de a vizsgálatok nem is zárták ki ennek lehetőségét, sőt csak erősítették a feltételezést – mondta el Higham a LiveScience-nek.

A Szozopol közelében lévő monostorban koponyadarabokat, állkapocs- és kézcsont-töredékeket, valamint egy fogat találtak, több helyen őriznek még Keresztelő Szent Jánosnak tulajdonított csontmaradványokat. Ha ezeket is megvizsgálhatnák a kutatók, fontos adatokhoz juthatnának – véli Higham. Képek: Daily Mail és Novinite

Karosszékben: Keresztelő Szent János a Megváltó eljövetelét hirdette és a megtért embereket keresztelte meg a Jordán vizében – köztük Jézust is. Ekkor ismerte fel Jézusban a Megváltót. Bár Heródes király tisztelte a szent embert, megharagudott, amikor János elítélte, hogy testvére feleségét, Heródiást vette nőül, és ezért lefejeztette. Sokak szerint a nevezetes Holt-tengeri tekercsekben említett Tanító Keresztelő Szent Jánosra utal.

Ez is érdekes:

A Neander-völgyi puzzle újabb darabja