Kínai régészek az agyaghadsereg 110 újabb harcosát tártak fel. Megállapították azt is, hogy a lelőhelyen szándékos gyújtogatás történt.
Az újabb életnagyságú szobrokra, lovakra, valamint kocsikra és fegyverekre Csin Si Huang-ti császár mauzóleuma közelében találtak rá az észak-kínai Hszian közelében. Találtak még 11 másik szobrot is, de azokat még nem tárták fel.
Sen Maoseng, a Csin Si Huang-ti agyagkatonák és –lovak Múzeum igazgatóhelyettese az AFP-nek elmondta, hogy az újabb agyagfigurák olyan jó állapotban kerültek elő, hogy a színezésük is jól látszik.
Sen szerint az egyes figurákon meglepően jó állapotban maradtak meg a színek, holott arra lehetett volna számítani, hogy annyi év után mostanra teljesen kifakulnak. Előkerült egy 
olyan pajzs például, amelyet a források szerint a Csin-dinasztia (Kr. e. 221-Kr. e. 206) idején a katonák valóságosan is használtak. A pajzsot vörös, zöld és fehér geometrikus minták díszítették és mérete, valamint ritka díszítése miatt a régészek úgy vélik, magas rangú katonák használhattak ilyet.
Hszü Vejhung vezetőrégész az AFP-nek azt is elmondta, hogy a most feltárt katonák szeme fekete vagy szürkésbarna színű, sőt az egyik harcosnak vörös szemet készítettek fekete pupillával.
Az agyaghadsereg egy részén égésnyomok figyelhetők meg. A kutatók között régóta vita dúlt arról, hogy véletlen égésről vagy 
gyújtogatásról volt-e szó, most fény derült arra is, hogy még az ókorban szándékosan szítottak tüzet a lelőhelyen. Sen szerint több régész úgy véli, hogy az a Hszian Jü gyújthatta fel a hadsereget, aki a Csin-dinasztia ellen vezetett sikeres katonai felkelést, majd megalapította a Han-dinasztiát. Képek: AFP
Karosszékben: Csin Si Huang-ti (Kr. e. 260-Kr. e. 210) egyesítette Kínát, amelynek uralkodója lett, ezért nevezik Első Császárnak. Életnagyságú agyaghadseregét – amely feltehetően sírját őrzi, amelyet azonban még nem találtak meg – 1974-ben fedezték fel. Eddig mintegy 7600 katonát tártak fel, de becslések szerint még legalább 400 rejtezik a földben. A katonák teljes korabeli hadi felszereléssel hadrendben álltak 4 méter mélyen a földben, lovakkal, kocsikkal és kísérő személyzettel együtt. Kína és a világ egyik legnagyobb régészeti felfedezése az agyaghadsereg feltárása.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek